Hogy fejleszti gyermeked a játék?

Neked milyen emlékeid vannak gyermekkorodból? Mit játszottál szívesen gyerekként?

Erre a kérdésre nyilván mindenki másként válaszol, de legtöbben valószínűleg megemlítenénk a bújócskát, a fogócskát, a homokvár-építést, a biciklizést, a hintát, a lányok az ugrókötelezést, a gumizást, a babázást, a fiúk a focit, a golyózást vagy a kisautókkal való játékot. Szabadidőnket, a hosszú nyarakat, a hétvégéket, és az értékes iskola utáni órákat gyerekek között töltöttük, és közösen játszottunk saját magunk által szervezett, kitalált játékokat.

De mi a helyzet a mai gyerekekkel? Ugyanolyan és ugyanannyi lehetőségük nyílik játszani, mint annak idején nekünk? Valószínűleg nem.

A mai gyerekek szűkében vannak a játékidőnek, és ennek komolyabb következményei lehetnek a fejlődésükre, mint azt a legtöbben gondolnák.

Kevesebb játék

Régóta tudjuk, hogy a gyerekek nem csak a szórakozásért játszanak. A játéknak egy sor pozitív hatása van fizikai, értelmi, társadalmi és érzelmi téren egyaránt. Ezzel szemben a játék hiánya olyan komoly problémákat okozhat, mint például a szorongás, a depresszió, a figyelemzavar, a tanulási nehézség és a magatartási problémák.

Az ötvenes évek óta folyamatosan csökken a gyerekek szabad játékra fordítható ideje, és ebben nagy része van annak, hogy a felnőtt társadalom egyre nagyobb mértékben ellenőrzi és irányítja a gyerekek tevékenységét. Egyre kevesebb a szabad játék, azaz az a fajta tevékenység, amikor a gyerek önállóan kezd bele valamilyen játékba, és azt saját maga irányítja felnőtt beleszólása, ellenőrzése nélkül. A gyerekek hosszabb időt töltenek az iskolában, többet kell a másnapi iskolára készülniük, több az iskolán kívüli elfoglaltság és egyre több időt vesz el a szülőkkel való közös bevásárlás is.

Gondolj csak bele! Egyre ritkábban látni a szabadban gyerekeket, és ha igen, akkor is leginkább sportmezbe öltözve követik az edző utasításait, míg a szülők a pálya szélén állnak és figyelnek.

Mi akadályozza a játékot?

A szabad játék, ez az önállóan választott, szervezetlen játékmód olyan gyakorlóterep, mely felkészít a felnőtt életre, és olyan létfontosságú tapasztalatot biztosít, mely nélkül a gyerekek nem válhatnak magabiztos, határozott felnőtté. Azonban a gyerekeinket körülvevő világ nem kedvez ennek.

Egyre nagyobb jelentősége van a tanulásnak, felnőttként csak a magas szintű, főiskolai vagy egyetemi szintű végzettség képes valamilyen szintű biztonságot jelenteni, így ez természetesen a szülők számára is egyre fontosabb.

A mai magyar iskolarendszer torz, az élettől idegen építmény, mely nem veszi figyelembe a gyermekek fejlődési szükségleteit. Csak az jut tovább, azt veszik fel jó iskolába, aki képes jól szerepelni a főként lexikális tudást követelő vizsgákon. Így egyre több időt kell leckeírással, magolással, iskolán kívüli tanulással tölteni. A szabadidő pedig szép lassan elfogy.

A szabad játék másik legfőbb akadálya a szülő. Az a szülő, aki jót akar gyermekének, és emiatt túlneveli, túlóvja őt. Gyakori, hogy egy szülő azért nem engedi ki gyermekét a szabadba játszani, mert félti valamitől: közlekedéstől, csúfolódó, erőszakoskodó gyerekektől, rosszindulatú felnőttektől, balesetektől, betegségektől. Bár ezek a félelmek érthetőek, az ebből fakadó tiltások, korlátozások ártanak a gyereknek.

Mindezek következtében nemcsak ritkábban jutnak a gyerekek szabad levegőre, de az egyes alkalmak időtartama is csökken.

A szabad játék jótékony hatásai

Amikor a gyerekek saját maguk találják ki és irányítják játékaikat, ez megalapozza jövőbeli mentális egészségüket. Az öt legfontosabb előny:

1. A fejlődés öröme

Az iskolában a gyerekek a jó jegyekért, dicséretekért, díjakért tanulnak, dolgoznak, versenyeznek, ez nem belső motiváció. Ezzel szemben a szabad játék lehetőséget ad rá gyermekednek, hogy megtalálja azt, ami őt valóban érdekli, és pusztán az örömért cselekszik, egyre jobbá, és jobbá válik, fejlődik, de nem külső hatásra, hanem saját lelkesedéséből. Így megtanulja, hogy a fejlődés és a tanulás örömforrás is lehet.

2. Tapasztalatgyűjtés

A gyerekek a szabad játék során tapasztalják meg először, hogy hogyan lehet döntéseket hozni, problémákat megoldani. Itt tanulják meg azt is, hogyan lehet közösen szabályokat alkotni, majd elfogadni ezeket, hiszen a közösség csak azokat fogadja be, akik a szabályok szerint játszanak.

A játék lehetőséget ad a mozgásos tapasztalatszerzésre is. A gyerek egyre jobban megfigyeli környezetét, és megtanulja összehangolni a mozgását az érzékszervei által szerzett információkkal. Az a gyerek, akiknek erre nincs lehetősége, úgy érzi, hogy nincs befolyása a saját sorsára, jövőjére, és hogy egész életében mások jóindulatától függ. Az ilyen gyerekek gyakran válnak szorongó, depresszió felnőttekké.

3. Érzelmi fejlődés

A szabad játék nemcsak fizikailag jelent a gyerek számára kihívást, hanem a társas kapcsolatokat tekintve is. A gyerekek a játék során megtanulják kezelni érzelmeiket, például a félelmet vagy a haragot. A hintázás, a fára mászás, a csúszdázás félelmetes élmény elsőre. A játék közben a gyerek saját maga szabályozhatja, hogy mennyi félelmet akar elviselni, és leküzdeni. Ez az izgalom teszi szórakoztatóvá a játékot, és ez készíti fel a gyereket arra, hogy később tudatosan nézzen szembe félelmeivel.

4. Kapcsolatteremtés

A játék segít gyermekednek barátokat szerezni, és megtanítja rá, hogy hogyan kezeljék egymást egyenlőkként. A játékban mindenki önként vesz részt, és mindenki bármikor kiléphet, ha kellemetlen helyzetbe kerül. Így, ha gyermeked azt szeretné, hogy továbbra is játszanak vele, megtanulja, hogy hogyan figyeljen oda mások érzéseire, szükségleteire.

5. Játszani jó!

Ha visszagondolsz gyermekkorodra, akkor Te is emlékezhetsz, milyen jó volt közösen játszani, nevetni! A gyerekek számára a játék jelenti a legnagyobb örömforrást. (Határozottan nagyobbat, mint a tanulás.) Éppen ezért éri a gyerekeket dupla veszteség a szabadidő csökkenésével: nem csak a játék örömétől fosztjuk meg őket, de az egészséges és kiegyensúlyozott fejlődés lehetőségétől is.

Szülőként nagyon nagy a felelősségünk: különböző, egymásnak ellentmondó igényeket kell összehangolnunk. Óvnunk kell gyermekünket, gondoskodnunk kell testi és szellemi fejlődéséről, oktatásáról, jólétéről, és boldogságáról, és mindezt ebben a világban kell megtennünk, felkészítve őt a felnőtt életre. Ez nagy változásokat sajnos nem tesz lehetővé.

Mégis van, amit szülőként Te is megtehetsz! Keresd a perceket, órákat, amikor gyermeked valóban gyermek lehet, amikor egyetlen feladata van csupán: önállóan játszani.