|
|||||||||||||||||||||
Játszani is kell...
Mit teszel, ha gyermekednek a foci az erős oldala? Beíratod egy balettiskolába? Ha szépen énekel, akkor trombitát veszel neki? És ha felfedezed, hogy remek novellákat ír, akkor programozót nevelsz belőle? Természetesen egyiket sem feltételezem rólad, hiszen ezek kitalált, abszurd esetek. Mint a szobrász!Tudod, mit csinál egy szobrász, amikor szerez egy jókora márványtömböt? Körbevizslatja, megnézi nem repedt-e valahol. Megvizsgálja a színét, a mintáját, a méretét, a formáját, és megálmodja, mit lehetne faragni belőle. Ehhez hasonló a szülő feladata is. Rögtön születése után figyelni kezdi gyermekét: - Mit tud az én gyerekem? - Miben erős? - Miben gyengébb, mint a többiek? Mindenkinek van gyengéje is, erőssége is, de nem mindegy, hogy melyik tulajdonság van jobban szem előtt! Egy (nem is olyan) apró hiba...Nekem is vannak gyenge pontjaim. Hogy csak a legszembetűnőbbet említsem, van egy kis súlyfeleslegem. Vajon mi lenne, ha csak ez határozná meg az életem? Mi lenne, ha én csak a "kövér ember" lennék? Hogy érezném magam, ha a környezetem szerint csak ez lennék én, ez a zsírpárna az övem fölött? Ha csak azzal foglalkozna a családom, a munkatársaim, az ismerőseim, hogy hogyan lehetne engem lefogyasztani? Ha mindenki csak különböző fogyókúra-módszereket ajánlana, ha mindenhol kalória-táblázatokat nyomnának a kezembe, és a feleségem elvégezné a dietetikus nővér-képzést, hogy irányítani tudja az étkezésem? Ha a fiam állandóan futni hívna, sejtetve, hogy nevelő célzattal teszi... Elképzelem, és elborzadokMilyen élet lenne az, ahol csak a gyengeségeink határoznak meg minket? Lehetne abban az életben öröm, boldogság? Nem mondom, hogy nem kell foglalkoznunk a gyengeségeinkkel. Természetesen kell. Én is járok sportolni, hetente többször is, és figyelek arra is, hogy mit eszem. (Na jó, próbálok figyelni...) De nem ez az életem! Sokkal fontosabb, hogy a gyermekeim apja, a feleségem férje vagyok, hogy szeretem a munkám, hogy szeretek kirándulni, utazni, hogy szeretek olvasni, barkácsolni, fotózni. Azok a dolgok határozzák meg az életem, amiben jó vagyok, amiket szeretek csinálni. Csak diszlexiás?Ugyanígy van ezzel a diszlexiás gyerek is. Igen. Diszlexiás. Problémái vannak a tanulással. Másoknak jobban megy az olvasás. De ez nem ő. Ő nem csak ez! Ő jól rajzol, szépen énekel, vagy ügyesen zongorázik, jól táncol. Ő a legjobb focista, kiváló gyurmaszobrokat készít, vagy ő az egyetlen az osztályban, akinek saját kiskertje van az udvar végén, ahol finom növényeket nevel. Szuper matekból, bárkit megver kosárra dobásban, vagy kérés nélkül bevásárol a nagymamának. Ez Ő! Van benne valami, amiben jobb, mint mások, amiben több, mint az osztálytársai, a barátai. Csak észre kell venned, meg kell találnod és meg kell tanulnod értékelni ezt a képességet. Legyél képesség-felfedezőEngedd gyermeked játszani, sportolni, barkácsolni, új területeket felfedezni. Engedd, hogy Ő maga találja meg azt, amit szeret csinálni. És amit szeret csinálni, abban nagy valószínűséggel tehetséges is lesz. Hidd el, szülőként is jobb, ha teret adsz gyermekednek, ha engeded, hogy felfedezze képességeit. Jobb érzés egy tehetséges gyermek anyjának, apjának lenni, bármi is az a tehetség, mint egy rossz tanuló, gyenge képességű gyerekének. Ez az Te választásod, csak rajtad múlik, hogy mit szeretnél észrevenni gyermekedben. Igen, vannak gondok, vannak nehézségek, foglalkozni is kell velük, de nem szabad megengedned, hogy ezek a problémák elnyomjanak, megnyomorítsanak Titeket. Gyermekednek sikerélményre, önbizalomra van szüksége. El kell fogadnia önmagát, szeretnie kell saját magát ahhoz, hogy boldogan élhessen. Mi lehet ennél fontosabb?
Gondolkodjunk közösen! Mondd el a véleményed! Legnépszerűbb bejegyzések
Legfrissebb bejegyzések
|
Kazal Kolos Az olvasás öröm is lehet!Azért dolgozunk, hogy egyetlen gyermek se valljon kudarcot az életben olvasási problémái miatt! Találkozzunk a Facebookon is!
|
||||||||||||||||||||
Kazal Kolos Copyright © Varazsweb |
|||||||||||||||||||||