Miért nem beszél rendesen?

A legtöbb szülőt időnként elfogja az aggodalom gyermeke fejlődése miatt. Izgatottan figyeljük gyermekünk étkezését, súlyát, alvását, mozgását, járását, beszédét. Nyugtalankodunk, mert a szomszéd Erzsike kisfia, aki csak két héttel idősebb, mint a saját gyermekünk, már egy hónapja mászik, a miénk pedig még csak a kúszásnál tart. A másfél éves Marcika már egyszerű mondatokat mond, közben Julika, aki két éves, még alig beszél. Önkéntelenül is összehasonlítjuk a gyerekeket, és ha azt vesszük észre, hogy a mi gyermekünk lemaradt, akkor rohanunk a gyerekorvoshoz, a védőnőhöz vagy más szakemberhez, kérdezünk, és reménykedünk.

Széles tartomány

A beszéd esetében a "normális" fejlődés meglehetősen széles tartományban mozog, és általában azok is hamar felzárkóznak a többiekhez, akik később kezdtek szavakat vagy mondatokat mondani. De előfordulnak olyan esetek, amikor nem egyszerűen kései fejlődésről van szó, hanem komolyabb probléma, akadályozott beszédfejlődés, vagy diszfázia rejtőzik a tünetek hátterében.

Fejleszteni kell

A diszfáziát nem mindig egyszerű megkülönböztetni a megkésett beszédfejlődéstől.

A megkésett beszédfejlődés esetén a gyermek késve ugyan, de végigmegy a beszédfejlődés teljes folyamatán, és a az iskola kezdetére általában rendeződik a probléma.

Azonban a diszfázia esetében a beszéd fejlődése célzott fejlesztés nélkül megakad. A problémát okozhatja a beszédértés zavara, amikor a gyermek számára a hallott szöveg megértése okoz nehézséget, de állhatnak a háttérben a beszéd kivitelezésével kapcsolatos gondok, beszédhibák is.

A diszfáziás gyerek beszéde gyakran még három éves korban sem indul meg. Szókincse szűk, próbálja elkerülni a beszédet, inkább csak gesztusokat használ, és ha muszáj megszólalni, akkor is csak tőmondatokban beszél, a nyelvtani szabályokat rosszul alkalmazza, gyakran roncsolja a szavakat, beszéde hibás.

Hallom, de nem értem

A diszfáziás gyerek számára gyakran okoz nehézséget a beszéd megértése, és mivel beszédképességük korlátozott, ezért nehezen fejezik ki érzéseiket és gondolataikat, általában két-három éves lemaradásban vannak kortársaikhoz képest. A tünetek iskolás korban is megmaradnak, ennek következtében a diszfáziásoknak tanulási problémákkal (diszlexiával, diszgráfiával, nyelvtanulási nehézségekkel, diszkalkuliával) is meg kell küzdeniük.

Nem lusták!

Mivel a diszfáziás gyerekek számára nehezebb a beszéd megértése, ezért természetesen nem, vagy csak lassabban követik szüleik vagy tanáraik utasításait. Ennek ellenére lassúságuk fő oka nem a figyelmetlenség, a lustaság, vagy szándékos engedetlenség, hanem a kommunikációs zavar.

Hasonlóan az egyéb tanulási zavarokhoz, a diszfázia sem a rossz nevelés, elhanyagolás vagy a szülői felelőtlenség következménye. A diszfázia kialakulásáért elsősorban genetikai okok vagy a születés környékén szerzett sérülések a felelősek.

Fejlesztheted!

Szülőként fontos tudnod hogy a diszfázia tünetei és következményei csökkenthetőek. A legfontosabb természetesen a célzott szakmai fejlesztés. Szerencsére Magyarországon a legtöbb gyerek már az óvodában átesik a logopédiai vizsgálaton, így még az iskolát megelőzően megkezdődhet a fejlesztés. Ennek ellenére, ha úgy gondolod, hogy gyermekeden a beszédelmaradás tüneteit észleled, fordulj logopédushoz, aki szükség esetén terápiát javasol a nyelvi képességek fejlesztése és a hosszú távú kockázatok csökkentése érdekében.

Te is segíthetsz!

Ugyanakkor szülőként a Te szereped is jelentős: teremts olyan helyzeteket, ahol gyermeked kedvet kaphat a beszédhez, és egyre több szóval ismerkedhet meg. Játsszatok sokat, és minden cselekvést kísérj tudatosan beszéddel. Mesélj neki sokat, és beszélgessetek az olvasott meséről közvetlenül a meseolvasás után, és később, például másnap séta közben. Kérdezd a szereplőkről, az eseményekről, a helyszínekről, és kérdezd meg a véleményét is, például hogy ő mit tett volna a főhős helyében.

Nagyon jó hatása van a ritmusos mondókáknak és énekeknek, ezeket egyszerű ritmushangszerekkel, csörgővel, dobbal, triangulummal is kísérhetitek, ez segít fenntartani a játékosságot.

Gyerünk a játszótér!

A beszédfejlődési zavarok gyakran társulnak általános ügyetlenséggel. A beszéd nagyon aprólékos, finoman összehangolt mozgások sorozata, éppen ezért nagyon hasznos a mozgásfejlesztés is. Járjatok sokat játszótérre, engedd gyermeked a földön kúszni-mászni, szaladgálni, labdázni, otthon pedig játsszatok a kézügyességet fejlesztő játékokat, fűzzetek gyöngyöt, gyurmázzatok, rajzoljatok, vágjatok, ragasszatok, kézműveskedjetek.

Kapcsold ki!

Manapság egyre gyakoribb, hogy a lakásban háttérzajként folyamatosan szól a rádió, vagy megy a tévé. Ez a diszfáziások számára megnehezíti a beszédhangok kiszűrését, ezért lehetőleg beszélgetés, meseolvasás, tanulás közben kapcsoljátok ki a "zajgépeket", hogy ne terelje el gyermeked figyelmét. A televízióban az is nehezíti a megértést illetve a tapasztalatszerzést, hogy a szinkronizálás miatt a szereplők szájmozgása és a megszólaló hang nem felel meg egymásnak.

Az életkor előrehaladásával a gyerekeknek egyre fejlettebb, kifinomultabb nyelvi eszközökre van szükségük. A beszédfejlődési zavarral küzdő gyerekek esetében különösen megterhelő lehet a tinédzserkor kezdete, a felső tagozatba lépés, illetve a középiskola megkezdésének időszaka, hiszen a diszfáziások jóval sérülékenyebbek, és gyakrabban mutatják a depresszió tüneteit.

Rajtad múlik

Természetesen nem kell azonnal orvoshoz rohanni, ha egy másfél éves gyerek még nem használ legalább száz szót. Ugyanakkor mégis figyelnünk kell, hiszen nagyon sokat segíthetünk gyermekünknek, ha hamar észrevesszük a figyelmeztető tüneteket, és gyermekünk időben megkapja a jó kommunikációs képesség kialakításához szükséges kezelést.

Ezt akarjuk mindannyian: jobban megérteni másokat, és hogy minket is jobban megértsenek.