Mi volt ma az iskolában? Szófakasztó játékok otthonra

Ha jobban meg akarod ismerni gyermeked, akkor a legjobb módszer, ha minél több időt töltesz vele aktívan, közös játék, kirándulás vagy munka közben. Ilyenkor automatikusan adódik a beszélgetés lehetősége. Használd ki,és beszélgessetek minél többet!

Végzetes őszinteség

A nők hajlamosak egyenesen közölni, ha beszélgetni szeretnének, és ezt gyakran ki is fejezik. Ilyenkor a hangzik el az a bizonyos rossz hírű mondat:

- Mi volt ma az iskolában?

A legtöbb gyerek erre persze gyorsan és tömören válaszol:

- Semmi. - Hiszen mi is lehetett volna? A gyerek éppen lazít, próbálja elfelejteni az iskolát, erre jön Anya, és durván visszarángatja az álomvilágból a valóságba, és szembesíti vele, hogy márpedig az iskola tényleg létezik, sőt holnap is lesz.

A gyerekek szeretnek beszélgetni

A legtöbb gyerek szeret beszélgetni, főleg a szüleivel, de fontos, hogy ez önkéntes legyen. Ne legyen erőltetett a beszélgetés, inkább várd ki az idejét. Gyermekedet a direkt megközelítés helyett „közvetve” veheted rá arra, hogy elmondja érzéseit, gondolatait. Éreznie kell, hogy őt most nem faggatják, nem számon kérik, hanem tényleg kíváncsi vagy arra, amit mond.

A spontán beszélgetés megindulására jó alkalom a játék vagy a közös kirándulás, amikor rengeteg téma adódik.

Mára néhány szófakasztó játékkal készültem, melyek egyben gyermeked megismerésében is segíthetnek.

Írjunk együtt egy mesét!

A játék lényege, hogy az egyik fél (például a szülő) elkezd egy történetet. Ezután a másik játékos kiegészíti ezt egy újabb mondattal. Aztán a következő megint hozzátesz egy mondatot, és így tovább. A játék addig folytatható, amíg a történet kerek lesz. Nagyon szórakoztató és mulatságos játék.

Irányíthatjuk is a történetet úgy, hogy minden új mondathoz megadunk egy kulcsszót, aminek a mondatban majd szerepelnie kell. Így a történetet bizonyos keretek közé szorítjuk. Lehet ez egy megtörtént eset, vagy egy már megírt, de a gyermek számára ismeretlen mese, amit a kulcsszavak segítségével terelgetünk. A végén pedig összehasonlíthatjuk a mi történetünket az eredetivel.

De szabadon is engedhetjük a fantáziánkat, sőt meg is dolgoztathatjuk úgy, hogy felírunk cetlikre véletlenszerűen kiválasztott, egymáshoz nem kapcsolódó szavakat (pl.: malom, vihar, varázskönyv, csónak, telefon, szendvics, stb.). Ezeket a cetliket középre tesszük, és amikor rákerül a sor, a játékos ezek közül húz egyet, és ezt a szót kell beleépítenie a mondatba, hogy értelmes legyen a történet folytatása.

Te kezded, én folytatom!

Ez is egy mókás játék, gyakran elővesszük. Kisebb, már írni tudó gyerekekkel is játszható.

Fogjunk egy lapot, és írjuk fel rá egymás alá a következő kérdéseket:

Mikor? (pl.: tegnap)

Ki? (pl.: Panni)

Kivel? (pl.: édesanyjával)

Hol? (pl.: a konyhában)

Mit csinált? (pl.: tortát sütött)

Miért? (pl.: mert ma lesz édesapa születésnapja)

A feladat így szól: Válaszolj egy szóval a feltett kérdésre, majd hajtsd le hátrafelé, hogy az utánad következő ne lássa, amit írtál.

Egyszerre több lapot is szétoszthatunk és elindíthatunk, különböző irányokba. Ha 4-5 gyerek játszik, így mindig mindenki más kérdést kap. De akár ketten is játszhatjuk gyermekünkkel.

A fenti példák használata esetén a mondat összeolvasva így hangzik:

Tegnap Panni édesanyjával a konyhában tortát sütött, mert ma lesz édesapa születésnapja.

Ez persze egy gondosan összeszerkesztett mondat, ilyen minden bizonnyal nem fog születni, ellenben lesz egy csomó vicces, sokszor értelmetlen mondat, logikátlan magyarázattal. Erre nem írok példát, de biztosíthatom, hogy a gyerekek ezen nagyon jól szórakoznak. És ami azt illeti, mi, felnőttek is.

Kisebb gyereknél először magyarázzuk el, hogy melyik kérdésre, milyen szavak adhatók válasznak, aztán engedjék szabadon fantáziájukat.

Fontos, hogy bár a mondat többnyire értelmileg kusza, nyelvtanilag mindig helyes lesz (esetleg az időben érdemes megállapodni, például kössük, ki, hogy mindenki múlt időben beszéljen).

Természetesen a kérdőszavakat kedvére változtathatjátok, de célszerű egy létező értelmes mondat alapján feltenni a kérdéseket.

Rajzold le, amit hallasz!

Ez a játék a kifejezőkészség, a megfigyelőképesség, és persze a rajzkészség fejlesztésére is kiváló.

Adj gyermeked kezébe egy képet, vagy egy képeskönyvet és kérd meg, hogy minél részletesebben írja le neked, mi található a képen. Lehetőleg ne nézd meg előre a képet, hogy egyenlő esélyekkel induljunk. Úgy ülj, hogy ő se lássa a készülő rajzot.

Miközben elmondja, hogy mit lát a képen, próbáld megrajzolni a képet a leírás alapján. Célszerű puha ceruzával és radírral felkészülni, hiszen főleg eleinte valószínűleg sokszor lesz szükség javításra, változtatásra. Fontos, hogy csak az alapján rajzolj, amit gyermeked elmond, lehetőleg ne egészítsd ki azt. Figyeld meg, hogy gyermeked mit tart fontosnak elmondani a képről, minden részletre odafigyel-e, beszél-e a színekről, méretarányokról, minden résztvevőről, vagy csak a kép főszereplőiről, pontosan írja-e le az egyes tárgyak, személyek helyzetét, pozícióját, pontos leírást ad-e a személyekről, vagy csak tőszavakban jellemzi őket?

Amikor gyermeked már úgy érzi, hogy mindent elmondott a képről, akkor mutasd meg neki a rajzodat, és hasonlítsátok össze az eredetivel. Ne kritizáld, csak hagyd, hogy ő tegyen megállapításokat. Ne felejtsd el, ez nem rajz-, vagy fogalmazásóra, hanem játék, amit közösen élvezhettek.

Ezután cseréljetek szerepet, most Te válassz képet és gyermeked próbálja meg lerajzolni, amit Te mondasz. Most megfigyelheted, hogy gyermeked mennyire képes megérteni és megjegyezni az információkat.

Nagyobb gyerekek esetén korlátozatod a leírás időtartamát egy percre.

Játszhattok úgy is, hogy a rajzolónak lehetősége van három kérdést feltenni, ez a változat kedvez a beszélgetés megindulásának.

Innen letölthetsz pár képet, amivel elkezdhetitek a játékot. Figyelem! Ne nézd meg! :)

Mellékhatás

Soha ne felejtsd el, a játék lényege a játék! A tanulás csak „mellékhatás”!