Ranschburg Jenő

Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban - A tanulás zavarai
(könyvismertető)

A könyv ezen fejezete négy témakört tárgyal: a diszlexiát, a hiperaktivitást, a kognitív funkciók zavarait, valamint a beszéd és kommunikáció rendellenességeit.

A fejezet bevezetőjében szó esik a gyermekek egyedfejlődésében 6 éves kor körül bekövetkező világképbeli változásokról. Az iskoláskor kezdete felé a gyermekek „én-központúsága lassan megszűnik, és felváltja az okossági elveket következetesen alkalmazó gondolkodás. A gondolkodásmód ezen átalakulása, fejődése teszi alkalmassá a gyermeket arra, hogy az óvodából belépjen az iskolarendszerű képzésbe. Az eddigi „örömelv” helyett a „realitáselv” lesz a mérvadó. Az ösztönén (Id) vágyait az Ego egyre hatékonyabban szabályozza, a gyermek megtanulja igényeit, szükségleteit a realitásokhoz igazítani.

A szerző a tanulási zavar fogalmát is meghatározza: „Tanulási zavarról abban az esetben beszélünk, ha az ép értelemmel és ép érzékszervekkel rendelkező, kulturálisan vagy gazdaságilag nem hátrányos helyzetű gyermek, a tanuláshoz szükséges egy vagy több képesség hibás működése miatt, bizonyos tantárgyból vagy tantárgyakból nem tud megfelelni az adott szinten megszabott minimális követelményeknek.”

A diszlexia

Az egyik leggyakoribb tanulási zavar a diszlexia, ami a beérkezett információ értelmezésének zavara. Jelentkezhet a vizuális és az auditív szférában, de a taktilis és kinesztétikus percepció zavaraira is visszavezethető. Bár a legtöbb vizsgálat ezt igazolja, vannak, akik szerint a diszlexia és a percepciós zavarok között nincs oksági kapcsolat, csupán korrelációs összefüggés. Egyesek az iskoláskor előtti nyelvi fejlődés rendellenességeivel magyarázzák a diszlexiát, míg az ún. perceptuo-motoros elméletek az észlelés és a mozgás közös problémáját látják a probléma hátterében, és a gyógyításban célravezetőnek az aktív motoros tanulást tartják.

A szerző felhívja a figyelmet a diszlexia káros következményeire, valamint az időben történő felismerés fontosságára. Ha nem végzünk vizsgálatokat, és nem ismerjük fel időben (4-5 éves kor körül) a diszlexiagyanús gyermeket, a hátrányok kumulálódhatnak, és egyre nehezebbé tehetik a tanulást, sőt visszafordíthatatlan károk keletkezhetnek.

Motoros működési zavarok – hiperaktivitás

A hiperaktivitás gyakoriságáról sokféle statisztika látott napvilágot, igen eltérő eredményeket mutatva. Ennek oka többek között az, hogy a hiperaktivitás megítélése, illetve annak megítélése, hogy melyik gyermeket tartják hiperaktívnak, szülőnként, iskolánként, tanáronként eltérő. Érdekes tény, hogy a fiúk között 4-5-ször gyakoribb a diagnosztizált hiperaktivitás, mint a lányoknál. A hiperaktivitást a legtöbb esetben az iskolai tanulmányok megkezdése után diagnosztizálják, mivel ekkor, az iskola normarendszerében válik feltűnővé.

A hiperaktivitás kialakulásával kapcsolatban a szerző hangsúlyozza a környezet toleranciájának, illetve intoleranciának fontosságát. A szülők, pedagógusok türelme, megértése nagyban hozzájárul a probléma megfelelő kezeléséhez. Különbséget tesz „szituatív”, azaz helyzethez kötött, és „valódi”, „tulajdonságból adódó” hiperaktivitás között. Megjegyzi, csak a „valódi” hiperaktivitást lehet klinikainak minősíteni, a helyzettől függő típus általában túlzott szülői intolerancia eredménye.

Érdekes, hogy a hiperaktív gyermekek viselkedése szabad játék során igencsak hasonlít a többiekéhez. Azonban milyent valaki igényt támaszt velük szemben, szabályokat próbál felállítani, a problémák azonnal jelentkeznek, a hiperaktív gyerek gyakran „elengedi a füle mellett”, amit mondanak neki.

A szerző felteszi a kérdést: Mi okozza a hiperaktív magatartást?

Régebben egyes kutatók agysérülésekkel hozták összefüggésbe (MCD, Minimal Cerebral Dysfunction), később egy kutató veleszületett temperamentumproblémát látott a probléma hátterében, aminek oka a dopaminhiány.

Több kutató úgy véli, a hiperaktivitás ingerkereső magatartás, ami a szervezet túl alacsony izgalmi, készenléti szintjével magyarázható. A hiperaktív gyermekekre jellemző az ún. paradox gyógyszer-reakció. Esetükben a stimulánsok nyugtatólag hatnak.

A kisiskoláskor folyamán a hiperaktivitás egyre több problémát okoz a tanulásban, a figyelem koncentrálásában. Egyesek szerint ehhez veleszületett módon társul agresszió, míg mások úgy tartják, a tapasztalatok, kudarcok váltják ki az agresszív viselkedést.

Mi lesz a hiperaktív gyerekek sorsa? – merül fel a kérdés. Azoknál, akiknél a figyelemzavarhoz agresszió is társul, gyakrabban fordul elő beilleszkedési zavar, alacsony önértékelés, depresszió, szorongás, amik később deviáns életvitelhez vezethetnek. Ha a gyerek nem agresszív, a motoros nyugtalanság csillapodásával jó esélye van a beilleszkedésre.

A szerző a hiperaktivitás kezelésére több módszert is megemlít. A gyógyszeres kezelések változó eredményeket mutatnak. A legeredményesebbnek – a viselkedésterápiai módszerek közül – az ún. öninstrukciós módszer tűnik. Ennek során a gyerek modell segítségével tanulja meg irányítani saját viselkedését. Ugyanakkor rendkívül fontos a szülők és a pedagógusok szerepvállalása is.

A kognitív funkciók zavarai

A figyelem zavara önmagában is jelentős tanulási zavarokhoz vezethet. Az iskolás korú gyermeknek képesnek kell lennie arra, hogy egész tanítási órán figyeljen, a lényegtelen ingereket pedig figyelmen kívül hagyja. Az ún. figura-háttér probléma esetén a gyermek nem képes arra, hogy a lényeges és lényegtelen ingereket elkülönítse.

Fontos megemlíteni a kognitív stílus fogalmát is, ami szintén tanulási zavarhoz vezethet. A kognitív stílus az a módszer, ahogy az ember felfogja a környezeti ingereket, és reagál rájuk. Két alapvető fajtája a reflektív és az impulzív stílus. A reflektív stílusú gyermekek körültekintőek a feladatok megoldása során, míg az impulzívak kimondják, amire elsőként gondolnak, „kapásból” próbálják a feladatokat megoldani. A kimutatások szerint az impulzív stílusú gyermekek esetén gyakrabban fordul elő tanulási zavar, gyengébb az iskolai teljesítmény.

A tanulási zavarok hátterében a rövid és hosszú távú emlékezés problémái is gyakran felfedezhetők. Egyes kutatók szerint az emlékezés sikere a tárolás mélységétől függ. A gyenge emlékezőtehetség legtöbbször a felszínes tárolással magyarázható. Míg egy felnőtt többnyire absztrakt viszonyokra emlékszik, addig a tanulási zavarral küzdő gyermek konkrét ingereket próbál megjegyezni.

Ezek a gyermekek konkrét feladatokat viszonylag jól teljesítenek, azonban absztrakt gondolkodást igénylő feladatokkal nehezen boldogulnak, a megoldási elveket, technikákat nem tudják más feladatnál alkalmazni.

A szerző a problémák elsődleges megoldását a korai felismerésben látja. Fontosnak tartja a korai szűrést, és az időben megkezdett speciális képzést.

A beszéd és a kommunikáció zavarai

A beszéd fejlődésében három, egymásra épülő szakaszt különböztethetünk meg:

   -     Belső nyelv (saját tapasztalatok megértése)

   -     Receptív nyelv (érti, amit mondanak neki, de még nem tud beszélni)

   -     Expresszív nyelv (a beszédben való kommunikáció képessége)

Általánosságban megállapíthatjuk, hogy minél korábban jelentkezik valamilyen rendellenesség, a beszéd vagy kommunikáció zavara nagy valószínűséggel annál súlyosabb lesz.

A beszédfejlődés zavara – súlyosságától függően – három típusba sorolható:

   -     3-4 éves gyermeknél semmilyen szinten nem indult meg a beszéd fejlődése – általában súlyos agyi károsodás miatt (0,08%)

   -     Van nyelvi készség, de a kortársakhoz képest elmaradott – pl. halláskárosodottak, középszinten értelmi fogyatékosok, tanulási zavarral küzdők (összesen kb. 10%)

   -     Szerzett beszédzavar (0,25%)

A beszéd zavara komoly akadálya lehet a további fejlődésnek.

A szerző két beszédzavarral foglalkozik: a dadogással, és az elektív mutizmussal. A dadogás, ami a népesség egy százalékát érinti – súlyosságát illetően – lehet tónusos (egy-egy szótag megismétlése), illetve klónusos (görcsös erőfeszítés a hangok kimondásáért). A dadogás legtöbbször két és hatéves kor között jelenik meg. Fontos megemlíteni, hogy az okaira vonatkozó elméletek alapján a dadogás nem a beszéd, hanem a kommunikáció zavara.

A pszichoanalízis szerint a dadogás kóros védekezés, melynek hátterében elfojtott szorongás áll.

A dadogást többen anticipációs küzdelemnek tartják. A (leendő dadogó) gyermeket a felnőtt környezet folyton kiigazítja, kritizálja. Ezáltal a beszédtevékenységhez szorongás társul, az rögződik, hogy „a beszéd nehéz”. A konfliktusokkal teli szülő-gyermek kapcsolat szintén befolyásolhatja a dadogás kialakulását.

Egyesek a dadogás hátterének a féltekei dominancia hiányát tartják. Mások örökletes tényezőket kerestek kutatásaik során. Ezek során bebizonyosodott, hogy a dadogásban szerepe van a genetikai háttérnek. Ugyanakkor nem tulajdoníthatjuk egyetlen génnek a dadogást. Megállapítást nyert az is, hogy a lányok esetén nagyobb genetikai nyomásra van szükség a dadogás kialakulásához.

A szerző szerint a genetikai adatok nem cáfolják, hanem kiegészítik a pszichológiai kutatások eredményeit.

A dadogás kialakulása – a legendák szerint – kapcsolódhat egyes fenyegető esemény során tanúsított ijedtséghez, rémülethez. Sokan kezdenek hasonló helyzetben dadogni, ez azonban gyorsan elmúlik. Az „élettani dadogás” két-három éves korban alakul ki, de hamar nyomtalanul eltűnik. Ha a szülők folyamatosan figyelmeztetik a gyermeket, rászólnak, szorongás alakulhat ki, ami valódi problémához vezethet.

A szerző a dadogás kezelésében a szorongás feltárását látja a legfontosabb feladatnak. A szülő és a pedagógus elsődleges feladata, hogy megakadályozza az ún. „elkerülő magatartás” kialakulását. A dadogó gyermek esetén pedig a logopédiai munkában nem a gyermek gyors gyógyulására kell a hangsúlyt fektetni, hanem az önérzet és a beszélő kedv megtartására.

Az elektív mutizmus, azaz „helyzethez kötött hallónémaság” esetén a teljesen egészséges gyermek csak bizonyos környezetben hajlandó beszélni, idegen helyen egy szót sem szól.

Az elektív mutista gyermekek viselkedése ellentmondásos, idegen környezetben félénkek, bátortalanok, otthon viszont gyakran „hisztisek”. Az elektív mutizmus okairól máig nincsenek információk. Egyesek a rideg, elutasító szülőkkel, míg mások éppen a túlságosan féltő szülői magatartással próbálták összefüggésbe hozni.

Érdekes cikkek a blogról

5 tény, amit tudnod kell gyermekedről
Szia Anyu! Szia Apu! Én vagyok az, a Te gyermeked, a szemed fénye. Van pár dolog, amit tudnod...

Ibafai papnak fapipája van - Hallod, amit mondok?
Ahhoz, hogy gyermeked meg tudjon tanulni olvasni, nagyon fontos, hogy jó legyen a hallása. Most...

A mese hatalma
Rendszeresen olvasol gyermekednek? Az olvasás folyamatának előkészítésében nagyon fontos szerepe van...

A titkos összetevő
Tudom, hogy segíteni szeretnél gyermekednek. Tudom, hogy sokszor, és sokat gyakoroltok, sokszor késő...

Diszlexia - Figyelmeztető jelek, amiket a szülő is észrevehet
A diszlexiás gyerekek a többieknél sokkal nehezebben tanulnak meg olvasni, emiatt osztálytársaik...

Fordítsd előnyödre a hátrányod! Richard Branson a diszlexiáról
Richard Branson sikeres vállalkozó, dollármilliárdos, a több mint 400 vállalkozást egybefoglaló...

Hogyan segítsek gyermekem számolási képességének fejlesztésében?
Az iskolában a számok világa, a matematika az egyik legfontosabb dolog, amivel gyermeked találkozik....

Gyerekek, akik belülről ragyognak
Vannak gyerekek, akik különböznek a többiektől, akiknek tehetsége csendesen fénylik, parázslik, és...

Olvass úgy, mint egy diszlexiás
Egy diszlexiás barátom elmesélte nekem, hogy mit jelent számára az olvasás. Bár tud olvasni, de ez...

Csoportos játékok a hosszú hétvégére
Ha szünet, akkor pihenés. Ha pihenés, akkor tévé. NEEEM! Ne...

Játékötletek a beszédészlelés fejlesztéséhez
A beszédészlelés fejlesztése az egyik legfontosabb terület az olvasás és a helyesírás fejlesztése...

Még egyszer a testközépvonalról
Gyermeked életének első éveiben a testközépvonal biztosítja, hogy mindkét testfél egyaránt...

Mi a baj a kitűnőkkel?
Amikor gyermekünk iskolába jár, szülőként szeretnénk, hogy minél jobb eredményeket érjen el....

A sikeres fejlesztés 6 titka (+1 jó ta­nács)
Van hat olyan titok, mely sokkal könnyeb­bé teheti számodra gyer­meked fejlesztését. Hat olyan...

A diszlexia rejtélye megoldva!
A legújabb kutatások bebizonyították, hogy a diszlexiás gyerekek agya másképp működik. Ma arról...

Beszédfejlesztés születéstől kezdve
A beszéd alapvetően két nagyon fontos mozzanatból áll: az egyik a beszéd észlelése és megértése, a...

Kazal Kolos

Az olvasás öröm is lehet!

Azért dolgozunk, hogy egyetlen gyermek se valljon kudarcot az életben olvasási problémái miatt!


Adj egy esélyt gyermekednek!

Rendeld meg a Varázsbetű Programcsaládot most 95.660 Ft helyett

29.700 forintos

áron, és ajándékba kapod

Varázsbetű Szókincstár című, diszlexiásoknak készült angol nyelvtanuló csomagunkat, és Útmutató a Varázsbetű Programcsalád használatához című könyvünket!

Megrendelem

Ajánlatunk a családi megrendelésre érvényes!


Hogyan tehet szert gyermeked pár hónap alatt használható angol nyelvtudásra?

Nincs titok, csak egy egyszerű és hatékony módszer, melynek segítségével bármelyik általános iskolás gyerek pár hónap alatt képessé válik megértetni magát angolul, és ő is megérti, hogy mit mondanak neki

Tudj meg többet >>>


Szeretnél értesítést kapni cikkeinkről?

Iratkozz fel ingyenes blogértesítőnkre, és egy izgalmas szoftvert kapsz ajándékba, melynek segítségével gyermeked olvasási és tanulási képességeit fejlesztheted!

Kérlek, add meg adataid!

Név

E-mail

Adatvédelem: Mi is utáljuk a kéretlen leveleket. Adataid senkinek nem adjuk ki, és bármikor megszüntetheted ingyenes előfizetésed.


További cikkek

Beszélgetés - az egyik leghatásosabb fejlesztő gyakorlat

A napi rohanás után előfordul, hogy nincs türelmünk gyermekünkkel foglalkozni. Egyszerűbbnek...


Jó játék a fejlődés kulcsa

Sokszor mondjuk a gyerekeinknek, hogy érdemes lenne játék helyett inkább tanulni. Pedig a játék...


Depressziós-e diszlexiás gyermeked?

A diszlexiás gyerekek gyakran érzik magukat kirekesztettnek, megalázottnak,sokszor rosszkedvűek és...


Beszédfejlesztés születéstől kezdve

A beszéd alapvetően két nagyon fontos mozzanatból áll: az egyik a beszéd észlelése és megértése, a...


Minden tizedik!

A nyelvfejlődési zavarokat kutató szakemberek egyre gyakrabban találkoznak olyan gyermekekkel,...


Tényleg diszlexiás?

Vajon egy óvodás gyerek lehet diszlexiás? Mire kell figyelni, milyen tünetek jelezhetik előre a...


Új eredmények a diszlexia okainak kutatásában

Két, nemrégiben megjelent tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a diszlexiások agyi...


Hogy mondjam el neki?

Egy idő után minden diszlexiás gyerek észreveszi, hogy valami nincs rendben. Ekkor teszi fel a...


Alakállandóság - Az olvasástanulás fontos lépcsője

A sikeres olvasástanulás alapfeltétele, hogy gyermeked képes legyen felismerni az apró eltéréseket,...


Miért jobb a jó szülő, mint a tökéletes?

Csak akkor lehetünk tökéletes szülők, ha feladunk mindent, és csak gyermekeink nevelésére...



Kazal Kolos
Varázsbetű Fejlesztő Műhely
8230, Balatonfüred, Dózsa Gy. u. 11.
Telefon: +36-87/482-155, Mobil: +36-30/227-06-91
e-mail:iroda@varazsbetu.hu