Ne ítélkezz!

Valamelyik nap az egyik anyuka azt mondja nekem: “Minden, amit a ‘de’ előtt mondanak, hazugság. A valódi vélemény a ‘de’ után következik.”

A tanulási problémával küzdő gyerekek szüleinek életét gyakran keserítik meg a kéretlen véleményformálók, akik hivatottnak és alkalmasnak érzik magukat, hogy megmondják, hogy mit, és hogyan kellene tenned gyermeked “megnevelése” érdekében. Ők használják ezt a bizonyos ‘de’ szócskát, mellyel csak saját durvaságukat próbálják leplezni.

‘Jó szülő vagy, de …”

A legrosszabb, hogy ezek a “jószándékú segítők” gyakran azt sem tudják, miről beszélnek. Nem tudják, mi az a diszlexia vagy a diszkalkulia, hiperaktivitásról is csak a tévéből hallottak, soha nem volt olyan gyerekük, aki ezekkel a problémákkal küzdött volna. Csak ítélkeznek, mert ítélkezni jó, akkor úgy érezhetik, hogy ők többek, jobbak nálunk. Csak ítélkeznek, pedig nekünk nem lenne másra szükségünk, mint egy kis megértésre és bíztatásra.

És őszintén, ez maga a pokol.

Ma néhány olyan ötletet olvashatsz, mely segíthet megküzdeni rosszul tájékozott mindentudókkal, a “Ha az én gyerekem volna…” fajtákkal, akik igazán szeretik a ‘de’ szót.

1. Hasonlítsd a tanulási problémákat a testi fogyatékossághoz!

Biztos vagyok benne, hogy most kivert a víz, és azt hiszed, nem vagyok normális. De gondolj csak bele: Hányszor mondták már Neked, hogy a gyermeked csak lusta? Ugyanakkor melyik barát, pedagógus, köztisztviselő vagy igazgató merné azt mondani egy kerekes székes gyereknek, hogy ha egy kicsit igyekezne, akkor felkelne a székből, és felszaladna a lépcsőn, hogy ne kelljen rámpát építeni. Pedig a két dolog valahol ugyanaz: egyikük sem jókedvéből, vagy épp a trehánysága miatt nem tudja megtenni, ami a többiek számára természetes, ugyanakkor egy kis segítséggel mindketten képesek kihozni magukból a maximumot.

2. Vess véget a beszélgetésnek!

Ne hagyd, hogy szidjanak, vagy hogy kéretlenül jó tanácsokkal lássanak el. Tudasd a másikkal, hogy nincs szükséged az véleményére, mert az nincs hasznodra, és hogy ő nem tudja, hogy milyen a Te helyzetedben lenni. Attól függően irányítsd a beszélgetést, hogy kivel beszélsz: ha egy pedagógussal, orvossal, vagy hivatalnokkal beszélsz, akkor tereld a szót a véleményekről a teendők felé: mit és hogyan kell csinálni ahhoz, hogy gyermeked tanulási képességei fejlődjenek. Ha a beszélgetőtársad egy szomszéd, egy ismerős, vagy egy rokon, akkor egyszerűen hagyd abba a beszélgetést, és menj el, vagy kezdj másról beszélni. Előbb-utóbb érteni fognak belőle.

3. Maradj nyugodt!

Nem kell védekezned! Gyermeked küszködik, vele együtt Te is küszködsz, és senki más nem tudja megítélni, hogy min mentek keresztül! Nem kell senkinek bizonyítanod! Nem kell megvédened magad. Emlékszel, mit mondott a Hamletben a királyné: “A hölgy mintha nagyon is fogadkoznék.” ? Ha nagyon bizonygatod a saját igazad, akkor félő, hogy bűnösnek fogsz tűnni, annak ellenére, hogy ártatlan vagy. Hiszen ártatlan vagy: nem te idézted elő gyermeked tanulási problémáit, azok egyszerűen csak vannak. Te pedig próbálsz segíteni, amennyire az az erődből telik, sőt gyakran azon is túl.

4. Légy informált!

Ahhoz, hogy az igazságtalan véleményeket el tudd hárítani, vagy akár csak hogy képes legyél vele nem törődni, tisztában kell lenned gyermeked problémáival. Akár diszlexiával, diszkalkuliával, akár hiperaktivitással vagy autizmussal küszködtök, utána kell járnod, hogy mi okozza a problémát, milyen következményei vannak rövid és hosszú távon, és természetesen annak is, hogy hogyan lehet segíteni. Kutass és olvass – szerencsére ez ma egyre könnyebb. Ráadásul ez a tudás akkor is hasznodra lesz, amikor gyermeked tanáraival vagy a fejlesztésért felelős szakemberekkel beszélsz.

5. Lazíts!

Sokan aggódnak érte, hogy elég jó szülők-e. Én a magam részéről (Bruno Bettelheim nyomán) azt vallom (és Neked is ezt javaslom), hogy nem kell tökéletes szülőnek lenni ahhoz, hogy gyermekedet felneveld. Elég, ha szereted őt, és próbálkozol segíteni neki. Biztos, hogy fogsz hibázni, de ha a gyermeked iránti szeretet irányít, akkor az esetek túlnyomó többségében helyesen cselekszel, és ez elegendő ahhoz, hogy gyermekedet jól neveld.

Gyakran éppen mi vagyunk saját magunk legkegyetlenebb bírái, és magunkat vádoljuk, hogy nem tettünk eleget. Jusson eszedbe: nem vagy mindenható, és nem Te felelsz minden problémáért. Éppen ezért ne ostorozd önmagad – és erre figyelmeztesd magad újra és újra!

6. Keresd a hozzád hasonlókat!

Könnyű elfelejteni, de rengeteg hozzád hasonló szülő van, akik szintén csodálatos, ugyanakkor komplikált gyerekeket nevelnek, ahogy Te is. Ők tudják, hogy mivel kell szembenézned, milyen terheid és problémáid vannak, és hogy milyen nehéz ezeket kezelni. Ők nem fognak ítélkezni fölötted, és ha tanácsot adnak, azt valóban segítő módon, saját tapasztalataikból kiindulva teszik. Teremts kapcsolatot azokkal, akik megértenek, a többiekkel pedig ne foglalkozz!

Ne engedj!

Mindig lesznek emberek, akik úgy gondolják, hogy joguk van beleszólni az életetekbe, és ítélkezni felettetek. Ne hagyd magad!

Nem vagy Superman, nincs szupererőd, nem tudod a sarkaiból kifordítani a világot. A legtöbb, amit tehetsz, hogy minden nap megpróbálod a legjobbat adni. Tehát emeld fel a fejed, és ne hagyd, hogy bárki is elbizonytalanítson! A helyzetet Te ismered, tehát Te tudod, mi a legjobb gyermekednek. És ehhez nyugodtan ragaszkodhatsz.

Ne ítélkezz!

‘Jó szülő vagy, de …”

1. Hasonlítsd a tanulási problémákat a testi fogyatékossághoz!

2. Vess véget a beszélgetésnek!

3. Maradj nyugodt!

4. Légy informált!

5. Lazíts!

6. Keresd a hozzád hasonlókat!

Ne engedj!

Legnépszerűbb bejegyzések

Legfrissebb bejegyzések

Az olvasás öröm is lehet!

Találkozzunk a Facebookon is!

Töltsd le a Varázsbetű Programcsaládot ingyen!

Adj egy esélyt gyermekednek!

39.700 forintos

Varázsbetű Szókincstár

Útmutató a Varázsbetű Programcsalád használatához

Hogyan tehet szert gyermeked pár hónap alatt használható angol nyelvtudásra?

Vevőink írták

További cikkek

Ezt olvastad már?

Kincs, ami van! Hogyan fejlesztheted gyermeked szókincsét?