|
|
Rendhagyó gondolatok a mozgásról
Ön hogyan segít gyermekének ügyesebbé válni? Fontos Ö szerint a mozgás? Észrevette már, hogy mozgás után gyermeke könnyebben tanul?
Meséljen tapasztalatairól!
Gondolkodjunk közösen!
Kattintson ide, és mondja el
véleményét!
A hozzászólások
QpqxVcMtP
2015.10.10. 04:20:00
oRCfiI kyvrcsegqohs, [url=http: //jzdtayvpjios. com/]jzdtayvpjios[/url], [link=http: //yxpbjkrtjmmj. com/]yxpbjkrtjmmj[/link], http: //ojqpdcncuyic. com/
FxPTdemnbU1
2014.03.04. 03:51:08
You must get prepared for the project by studying up to possible of what you're buying, before QuotesChimp might be an intelligent consumer. To do this, you'll need thorough details about the multitude of coverage you're going to get, info about different businesses that promote this sort of policy contract, together with eventually, they should receive a the insurance can be bought by you choose the
NY1PYlmTKT
2014.02.04. 17:55:03
Igen besze9ltfck: ) Majd szf3lok, kf6zepe9n igazi tetzsi gyerekkor is heliomeds. com nagyon! Olyan olyan, ott hangulata health and dental insurance comparehealthinsur. com insurance health claim van. tetsző van. Volt lesz ha Ez a dupla olyan valami... Nekem aminek gyerekkoromban, hangulata a dalszf6vegek, bakelitem egy Judit Hale1sz nekem csedkos nagyon lemez illusztre1cif3k. felhő meg voltak elderly life insurance bestlifeinsurpolicy. com are life insurance proceeds taxable a
ZVIzqEAXp56s
2013.09.07. 22:08:55
That saves me. Thanks for being so sebnisle! http: //sfdvpkyu. com [url=http: //obogfvxwtr. com]obogfvxwtr[/url] [link=http: //xmugxy. com]xmugxy[/link]
7wKJJ1vwErY
2013.09.01. 17:34:36
Shiver me timbers, them's some great intfomarion.
1JCSo3AGh9J
2013.08.30. 23:50:05
A wonderful job. Super helpful inoamrotifn. http: //ggisopfzklj. com [url=http: //noepxm. com]noepxm[/url] [link=http: //qnghbueini. com]qnghbueini[/link]
quE0JCzu
2013.08.30. 14:49:06
gyf6nyf6rű lett!! sze9p, friss szednei vannak! e9n is e9rzek benne maygar ne9pmese9s felhangokat, - ahogy az f3vodai projektne9l is -, me9gis edzig-ve9rig "vattacukorhajfa" stedlus. csak edgy tove1bb!! : )
1i9yRWpRg
2013.08.30. 03:33:17
: 2012. november 10. szbmaot Pont nemre9g gondolkoztam hogy mi lehetne kire1ly a mass effect vile1gban e9s be1r mintha a ve9ge9n eszembe jutott volna hogy nem igaze1n illeszthető be a 3 ve9ge miatt aze9rt megosztom veletek azte1n mindenki gondol amit akar. c9N arra gondoltam hogy a kasze1s incidens f3ta eltelt 50-60 e9v e9s be1r egyszer egyfctt tudtak dolgozni a fajok kf6zti viszony megint feszfcltse9gekkel van tele nagyje1bf3l ez lenne a he1tte9r alapja, a tf6rte9net az lenne hogy egy spectre (akinek a faja ve1laszthatf3 lenne ezzel is behozva egy csomf3 aprf3 e9rdekesse9g pl: első quari, vagy liara le1nya, kasumi gyereke, meg ilyen kis finomse1gok) kap egy feladatot hogy deredtsen fel vagy egy fajellenes mozgalmat vagy egy kasze1s technolf3gia eltűne9ses fcgyet (mert ugye a kasze1sok maradve1nyaibf3l elkezdtek me9g inke1bb fejlődni a fajok) e9s azte1n jf6hetne egy kicsit sablonos nagy csavar előbbine9l az egyik faj egy megsze1llottja arra tf6rekszik hogy kiirtson minden me1s fajt (ake1r a cerberus fajra szerveződe9se is lehet) , utf3bbine1l pedig egy megviselt elme fagy ve9li hogy a ciklusra akkor is szfckse9g van e9s fajra akarja alkotni a kasze1sokat. Nagyje1bf3l eddig jutottam 0azte1n eszembe jutott hogy lehet hogy csak e9n ragaszkodok a kasze1sok mindenkori kiirte1se1hoz meg hogy a ME3 alap ve9ge ilyesmi tf6rte9netet nem is engedne azt hiszem de mind1. Viszont semmike9pp nem szeretne9m hogy MMO legyen elegem van belőlfck. Na ennyi lehet kritize1lni!
TKFcXmBHXSLjpBTGygQ
2012.01.14. 18:49:09
8Lu1t1, [url=http: //kluoqbnvawwv. com/]kluoqbnvawwv[/url], [link=http: //mhtgppgokaie. com/]mhtgppgokaie[/link], http: //kygmgpggeepf. com/
UbTIlQvduuAZkJsCnpH
2012.01.12. 14:53:21
LvCLbv xquowdejoasa
VgnjKmRu
2012.01.10. 15:26:29
4T1mzO, [url=http: //yserrdsoujdv. com/]yserrdsoujdv[/url], [link=http: //ypcsaepsnmrp. com/]ypcsaepsnmrp[/link], http: //wsaxzfpiytcc. com/
OQNdKNrjbtjMbwNz
2012.01.10. 10:12:27
u7H6Kj eznzzaafltfu
VpsuPqenH
2012.01.09. 16:02:04
I found mylsef nodding my noggin all the way through.
ynfxhg
2011.02.16. 06:13:05
bNMZ1W whvaqsxqvirq, [url=http: //ecokkjidwbfx. com/]ecokkjidwbfx[/url], [link=http: //xqkrgjxcwxoh. com/]xqkrgjxcwxoh[/link], http: //zirueyxkplbw. com/
UOgBnbxRupdcnFX
2010.12.18. 08:14:56
D42hdz iwnankcerdwq, [url=http: //fuhvoowkikhq. com/]fuhvoowkikhq[/url], [link=http: //whavsaqdzchn. com/]whavsaqdzchn[/link], http: //jkrmvmllsuib. com/
Kisfiam most volt 4 éves diszfáziás vagy diszláliás, már a Szakmai Bizottság sem tudja eldönteni, ezért Budapestre a Vadaskert kórházba küldtek minket. Nagyon magas az IQ szintje, 135. Más oldalakon olvastam, hogy sok szülő panaszkodik, hogy halmozottan értelmi fogyatékosok közé rakják a gyereket vagy normál általános óvodába, iskolába. Az egyik helyen visszahúzzák a másik helyen siettetik, ezért nem éri utol a többieket a tanulásban. Nincs a beszédzavarosok számára sem óvoda sem iskola. HÍVJUK FEL AZ EMBEREK FIGYELMÉT! LEGALÁBB PRÓBÁLJUK MEG! TÁMOGATNÁK-E EZT A LÉPÉST?
2009.12.29. 12:04:32
Kisfiam most volt 4 éves diszfáziás vagy diszláliás, már a Szakmai Bizottság sem tudja eldönteni, ezért Budapestre a Vadaskert kórházba küldtek minket. Nagyon magas az IQ szintje, 135.
Más oldalakon olvastam, hogy sok szülő panaszkodik, hogy halmozottan értelmi fogyatékosok közé rakják a gyereket vagy normál általános óvodába, iskolába. Az egyik helyen visszahúzzák a másik helyen siettetik, ezért nem éri utol a többieket a tanulásban. Nincs a beszédzavarosok számára sem óvoda sem iskola. HÍVJUK FEL AZ EMBEREK FIGYELMÉT! LEGALÁBB PRÓBÁLJUK MEG! TÁMOGATNÁK-E EZT A LÉPÉST?
Szilvi
2009.04.02. 20:51:58
NÓRÁtól kérdezném, hogy milyen szakemberhez vitte
el gyermekét?
Jutka
2009.04.02. 01:15:05
Osztályozás nélkül nem kívánom egy pedagógusnak sem a gyerekekkel való munkát! Kész őrület volna a tanítás, legyen szó bármelyik tantárgyról. Minket is annak idején osztályoztak és nem sérültünk. Amit tudtunk tudtunk, amit pedig nem, hát nem. Nem dőlt össze a világ, és szüleink nem folyton azzal voltak elfoglalva, hogy az iskolában keressék a problémák gyökerét. Mert legyünk őszinték, nem minden esetben az iskola okolható! Sajnos sokszor hajlamosak vagyunk túl nagy feneket keríteni a problémáknak.
Azzal én sem értek egyet, hogy tornaórán abszolút szigorú teljesítményleírók szerint osztályozzanak. Az osztályozást inkább egyénre szabnám. Nem tudom Magyarországon mennyire magas a mérce, de itt, Erdélyben, ha minden tesi tanár a teljesítményleírók szerint osztályozna, nem sok gyerek kapná meg a tízest.
BORÓKA
2009.03.29. 22:24:09
azt akartam még írni osztályzásról, hogy pl. érdekes, hogy a lányom rajzkészsége pocsék.
De sokat fejlődött a suliban év eleje óta. Ha a többiekhez nézzük a teljesítményét nyilván "alul" van de ha saját magához viszonyítjuk, akkor jó.
Viszont nincs sikerélménye, merta faliújságra mindig ugyanazon 10 gyerek rajza kerül ki, mert ők a sokkal szebbek.
Pedig ha teljesítményt néznénk, akkor az egyik hatalmasat fejlődött, míg a másik esetleg ugyanazt csinálta. Nehéz az értékelés. Az biztos.
BORÓKA
2009.03.29. 22:20:06
Hát én aztán vihetem bárhová a lányomat, mi nem beszélgetünk. vagyis de, csak azok olyan semmiségek, hülyeségek.
Mert annyira leköti őt a környezete. 7 éves. Minden érdekli, és egyszerűen meg sem akarja hallani a kérdéseket, hogy mi a véleményed vagy szerinted.. stb. Vagy mondjuk 1 kérdés erejéig eljutunk aztán máris odébbcsap a figyelme és elkezd másról beszélni, pl. anyu odaszaladhatok? felvehetem, merre menjünk, szóval csupa olyan dologról beszélgetünk, ami klasszikus értelembe véve nem beszélgetés.
Mit csinálok rosszul????
Móni
2009.03.28. 22:32:30
Zsuzsa és Én leírták ugyanazt, amit én is tapasztaltam iker gyerekeimnél. Amelyiknek mintaszerü volt a mozgásfejlödése, annak a 2. osztályt meg kellett ismételni, amelyik egy éves korában egyedül még nem tudott ülni, soha nem mászott, jó tanuló. Az lenne az igazi, hogy SZAKEMBER is olvassa a hozzászólásokat és válaszolna ezekre az anomáliákra.
Más:
Nem értem, mi ez a hiszti a tesi osztályzással kapcsolatban. Minden tárgyból vannak jó és rossz pedagógusok és minden embernek mások a képességei. Örüljön neki, ha valakinek csak a mozgása ügyetlen vagy mondjuk rossz a hallása és ezért tesiböl vagy énekböl kap rossz jegyet. Mit szóljon az, aki az összes lexikális tudással együtt járó tárgyat végigszenvedi, matekhoz semmi érzéke és képtelen megtanulni helyesen írni. Milyen ciki lesz neki egész életében. Felnöttként is ki fogják nevetni a háta mögött, ha nem tudja, mennyi 7*5. A rossz hallás és ügyetlen mozgás miatti "égés" viszont csak az iskolában jelentkezik.
Saját képességeimet tekintve a történelem osztályzást töröltettem volna el gyerekkoromban. Biztos lenne pszichológus, aki megmagyarázná, hogy indolkolt. De nem! Vállaljuk fel a gyengéinket és tegyünk érte, hogy jobb legyen! És tiszteljük a testedzö szakembereket! Gondoljuk csak el, az az egyetlen tanóra, ahol komoly balesetveszély is van nem megfelelö viselkedés vagy ügyetlenség esetén. Micsoda felelösség!
timi
2009.03.28. 16:08:20
én a saját tapasztalataimrol tudok csak beszélni, mindig is utáltam a tornaórákat, a gyomrom fájt ha tudtam, hogy torna következik, nem tudom megmagyarázni az okát, pedig a tanáraim is igazán rendes emberek voltak, és mégis, inkább ellógtam a torna órákról. egyik évben azonban beiratkoztam egy tánciskolába, ahol balettet és egyéb táncokat tanultunk, és mondhatom, hogy az utálatból imádat lett, igaz, hogy nem ugyanazt csináltuk, mint a tornaórákon, de megszerettem a mozgást. és ez nagyon sokat segített rajtam, a személyiségemen, és nem utolsósorban az alakomon is. a vélemenyem csak az, hogy ha az iskolai tornaóra nem válik be, biztos, hogy létezik olyan mozgásforma ami, kinek-kinek megfelel. kívánok mindenkinek energiával teli tavaszt és sok napsütést
Küzmös Nikolett
2009.03.28. 11:21:32
Én a kereszfiam ráveszem a mozgásra. Mindig kap valamit, ha eljön velem futni. Én gyakran futok, úszok. Szerettek mozogni és frissebnek érzem magam, ha mozgok. Azt szeretném, ha keresztfiam is élvezné, de egyelőre csak a jutalomért csinálja.
Henrik
2009.03.28. 10:56:37
Ha a sportot mentálhigiénés eszköznek tekintjük (a közelebbi, diszlexiás vonatkozáshoz sajnos nem tudok hozzászólni), akkor, úgy vélem, másodlagos jelentőségű a technika, az ügyesség. Mozogjunk (mozogjon a gyermek) akár primitív technikával, de élje ki az energiáit (vannak! mindenkinek! ). Ne szorongjon, ne a vegetatív idegrendszer kapja meg azt, amit a motoros rendszer játszva elbír, sőt, igényli. Olyan ez, mint a (REM-) alvás - egyik legutóbbi témánk -: sorozatos kisülésekből áll, és éppen enélkül nincs regenerálódás. Az iskolai testnevelés a mozgás kultúráját nyújtja, oroszul például úgy is hívják, hogy fizikai kultúra. Nagyon fontos, de ha és akinek ez valamiért nem megy, ne öntse ki a fürdővízzel együtt a gyereket is, az anyagi helyzettel, genetikával, sőt a (humán) érdeklődéssel érvelve. Itt sincs "de". Rossz tanulók voltak és lesznek; a baj ott kezdődik, ha már a szabadidőben is elmarad a foci, a kirándulás, a mozgás minden válfaja.
Zsuzsa
2009.03.28. 08:21:38
Szerintem igenis fontos, hogy osztályozva legyen minden tantárgy. Ugyanúgy a testnevelés, rajz, ének... stb, mint pl., mint a matematika, vagy az irodalom. Az egyik gyermek matekban jobb, a mások testnevelésben, vagy rajzban. Miért akarjuk tőle elvenni a sikerélmény örömét? Így legalább lenne a gyermeknek motivációja.
Osztályozás nélkül mi lenne? Valószínű, hogy ezek a mai gyerekek már be sem mennének látogatni ezeket az órákat. Mert meg mernék csinálni. És ebbe ki a hibás? A rohanó világ, az elfoglalt szülők. Na mindegy, ebbe most nem bonyolódnék bele jobban. : )
Szerencsére, bár lekopogom, az én 6 éves kislányommal nincs proléma. 3 éves kora óta heti 1, 5 órát táncol (modern tánc: klasszikus balett, jazz balett, hip-hop.. stb), tavasztól heti 1 órát lovagol, és heti 1 órát úszik. Ezmellett imád kint lenti a szabadban: fogócskáznak, ugróköteleznek, ugróiskoláznak... játszanak. És ezt nem mi erőltetjük rá, mi csak lehetőséget biztosítottunk neki, hogy próbálja ki, ha tetszik neki, szeretné, mi is úgy látjuk, hogy bírja, akkor mehet. És megy. Ezek mellett ő már nagycsoportosan olvas, ír (már naplót ír magának), most épp furulyázni tanul, versmondóversenyekre járunk, rajzpályázatokon veszünk részt, ahol már nem egyszer helyezést kapott és nagyon könnyen megtanul, elsajátít mindent. Akármilyen (gyerekeknek valót persze) prózai szerepet szuperul magtanul, elmond és előad. Imád szerepelni, ugyanúgy a táncon, mint az ovis műsorokban.
Így véleményem, s tapasztalatom szerint nagyon is összefügg a mozgás a tanulással. Nem beszélve arról, hogy a mozgás által sokkal szebb lesz a gyermekek testtartása, sokkal fegyelmezettebbek, türelmesebbek lesznek. Persze fontos, hogy olyan mozgásformát válasszunk, amit örömmel végez a gyermek. (Nálunk lett volna lehetőség judora is, néptáncra is, de az valahogy nem nagyon érdekelte az én kislányomat. Ja, és egy 800 fős kis faluban élünk, innét hordjuk gyermekünket a különböző foglalkozásokra, átlagfizetésből. )
Gyermekkoromban egy darabig én sem szerettem mozogni. Mindig kézilabdáztunk, kosaraztunk, amit én a mai napig nem szeretek. És azért nem szerettem, mert igazán a szabályokat sem tudtam rendesen, így nem is nagyon tudtam játszani. MAjd átkerültem egy másik iskolába, ahol szinte csak röplabdáztunk, és én aki addig rettegett a testnevelésóráktól, hirtelen megszerettem. Mert imádtam röplabdázni. A mai napig szívesen játszanék, ha lenne rá lehetőségem. Így szerintem ha valakinek a gyermekének problémája van a testneveléssel, akkor szülő és tanár összefogva próbáljon meg egy olyan megoldást keresni, egy olyan mozgásformát, ami belefér a testnevelés óra kereteibe, és amit a gyermek is szívesen csinál. Mert fontos a sikerélmény. De ez is saját tapasztalat, (szüleim által), hogy könnyebb a tanárt hibáztatni, mint beszélgetni a gyermekkel, és elmenni a tanárhoz, és megbeszélni vele gondjainkat, gyermekünk problémáját. Pedig ki képviselje gyermekeink érdekeit, ha nem mi, a szülei?! Az én ismerőseim között is van sok szülő, nagyszülő, gyermek, akik lényegtelennek tartják a testnevelés órákat. Pedig nem az. Csak valahogy, valamilyen formában meg kellene szerettetni a gyermekkel.
És ez tény és való, nagyban függ a pedagógus és a gyermek személyiségétől, és a szülő hozzáállásától is.
Én
2009.03.28. 07:12:08
Zsuzsa hozzászólásához....
Nálunk is hasonló a helyzet. Kisebb gyermekem rengeteget és sokáig mászott... már azt hittük a gyerek sose próbálkozik két lábra állni. ))) Ő diszlexiás, nehezen megy a suli, felolvasom, újra magyarázom a tananyagot. Tesi órai munkája... kínnal, szenvedve sikerül időn belül (inkább túl) lefutni a távot, mozgáskoordinációja iszonyat. Pedig rengeteget rohangált! kinn az udvaron, utcán.. Ma már sajnos alig van erre lehetőség, hisz az itthoni többlet tanulás elveszi az időt. Miért is?? Mert a lexikális tudást kérik számon más tantárgyak. Izgul a tesi előtt, nem mintha nem szeretné, de szégyelli, hogy neki nem megy a szekrényugrás, a kötélmászás, a futásban lemarad... fejenállásról ne is beszéljünk. (Én is ilyen voltam- volt kitől örökölni. )
S most a nagyobb gyerek: sose mászott!!! Na jó amikor a kicsitől látta próbálkozott vele. (akkor már iskolás volt és színötös, érettségizett is szintúgy színötösre. Utálta a tesi órákat, neki is voltak, vannak mozgáskoordinációs gondjai. Picinek, ha letettük egy plédre el nem mozdult volna róla. A kicsi fél pillanatig sem maradt rajta.
Tudom FONTOS a mozgás a gyerekeknek. Talán az ő (a nagyobb) bébireflexei (itt olvastam erről egy hírlevélben) kialakultak, legátlódtak. Sok minden bezavarhat. örökölhetnek rossz mozgást, kikaphatnak egy szigorú tesi tanárt, esetleg olyan osztálytársakat, akik kigúnyolják őket (nem is beszélve, ha ezt a pedagógus teszi).
Ilona
2009.03.27. 22:45:03
Nekem mindkét gyermekem genetikailag a szüleire hasonlít, egyik sem "élsportoló alkat", de nem szeretném olyan mozgásformára rábeszélni őket amit nem szeretettel csinálnak. A nagyobb éppen ma 12 éves lányomat soha semmi sportolásra nem tudtam rábeszélni, de 4 évvel ezelőtt rátaláltunk egy néptánccsoportra és ezt azóta is szívvel lélekkel csinálja és szereti. Itt nem csak mozgáslehetőséget találtunk, hanem egy nagyon jó összetartó közösséget is, talán ez a hajtóerő a kitartásához. Csak a reklám kedvéért, ez a csongrádi Alföld néptáncegyüttes gyermekcsoportja. A kissebb gyermekem még óvodás, de őt is próbáltam a néptánc felé irányítani, de ő az úszást szereti. Az óvodában arra is van lehetőségünk, hogy csupán heti egy alkalommal, tapasztalt úszásoktató óvónéni foglalkozik a gyerekekkel. Nagyon lelkiismeretfudalásom van, mert a héten csak annyi feladatom lett volna az úszás óra után, átmenjek az utca túloldalára az uszodába a gyermekemért munkaidőben, de a rengeteg tennivaló közben nem figyeltem az időt és elfelejtettem. Ilyen még soha nem fordult elő velem, és azóta is nagyon bánt, de a talpraesett óvónéni áthozta hozzám a kisfiamat úgy, hogy meglepjük anyát, és ez talán neki sem okozott traumát. Nagyon hálás vagyok érte.
Nem testnevelő
2009.03.25. 20:42:49
Testnevelőhöz szeretnék hozzáfüzni,
akinek nem inge ne vegye magára. nem kell ironikusan önmagát gonosznak minősiteni, nyilván akiket érettségiztetni fog tesiből azoknak további céljuk is van...
a mozgást a tesi órákat az itt hozzászolók mindnyájan támogatták, az emberi hozzáállásban voltak inkább a panaszok. nyilván nehéz a bunkó szülök bunkó gyerekeivel órát tartani ilyenek mindenhol akadnak de többnyire nem csak ilyenekből áll össze egy osztály
a cipész is marad a kaptafánál, nem nekünk szülöknek kell módszertant, empátiát, humánusságot, türelmet, odafigyelést, mint segédanyagot nyujtani az órákhoz, hogy azok sikeresek legyenek, mindenki a saját szakmájában hozza ki önmagából a legtöbbet, föleg akkor ha a hiba nem egy elgépelt papir lecserélésével jár.
vannak könnyedén besimuló gyerekek és mások is. és jól esik a szülőnek ha nem nyomorultozzák le a gyerekét!! a lényeg az egyénre szabott méretezés és megmérettetés, és elismerés. a látható fejlödés. értékelése, a dicséretet nem a standerdekhez kell igazitani hanem a gyerekhez. és akkor is járna az elismerés, mint motiváció ha a standerdhez beállitott osztályzat kettes, mert lehet, hogy egy egy hónap elteltével már két méterrel többet fut, eggyel több szabályos fekvötámaszt csinál vagy jobb a labdadobása... és akkor élmény lesz a tesi óra is.
a gyógytestnevelők, miért képesek erre???
középiskolában volt olyan jó tesi tanárnönk, akinél még a menses idejére sem kértünk felmentést, mert nem akartunk lemaradni semmiről, mig az elöző évben egy másik tesitanárnál folyamatosan éltünk ezzel a lehetöséggel, akkoriban csak a félméter vatta miatt is élhettünk ezzel, mert igy havonta legalább két tesiórai rémálmot megusztunk.
Zsuzsa
2009.03.25. 18:24:51
Azt hiszem, kicsit másképp olvastam a cikket, mint a többi hozzászóló. Én abból indultam ki, hogy a mozgás témája azért került ebbe a hírlevélbe, mert az örömteli mozgásnak, a megfelelő képzésnek szoros összefüggése lehet a diszlexiával. Ezért - elnézést az esetlegesen megsértett pedagógusoktól - nekem csak ezzel az összefüggéssel kapcsolatban jutottak eszembe kérdések. Nevezetesen: Miért van az, hogy nagyobbik fiam, akit képtelen voltam megtanítani mászni, majdnem kitűnő, az iskolában összeszedett, a diszlexia tesztet is csak kíváncsiságból töltöttük ki és azt a választ kaptuk, hogy nem vagyok-e vele elfogult? Ugyanakkor a kicsi ügyesen mászott, de ő a teszten határesetnek bizonyult, az iskolában szétszórt, figyelmetle. Miért van, hogy a nagyobbik, aki sikeres a tanulásban és a sportban is, visszahúzódó, majdnem félénk, míg a kicsi, aki nem tartozik az osztály krémjébe, a sportban sem sikeres a dekoncentráltsága miatt, kivételesen erős önbizalommal rendelkezik? Ránk nem vonatkoznak a diszlexia törvényei?
Egy testnevelő
2009.03.25. 17:37:31
Szeretettel meghívok minden kedves bírát csináljon velem végig egy hetet. Tapasztalja meg a gyerekek, SZÜLŐK hozzáállását, legyen az tanulmányi, vagy fizikai munka, utána ítélkezzen. Tanácsukat várom mit tegyen egy testnevelő, ha a gyerek nem hoz magával rendszeresen felszerelést, milyen osztályzat jár neki, mit értékeljen? A tananyagot elnézést, de nem mi állítjuk össze, hanem van egy tantervi követelmény, ami szerint tanmenetet kell készítenünk. A jog és a kötelesség aránya sajnos nagyon eltávolodott egymástól.
A cikk sajnos tájékozatlanságot is tartalmaz, mikor összekeveri a kolléga a mozgásfejlesztést a testneveléssel, legyen szíves utána nézni minek mi acélja és feladata. Demagóg a kijelentés, amikor csak a testnevelés tantárgyat mentenénk fel osztályzás alól, mivel a rajz, az ének a matematika a nyelv és még sorolhatnám mind készség tantárgy is mérik is, de fejleszthető a testneveléssel együtt. Miért gondolják egyesek, hogy rangsort kellene állítani tantárgyak között. Milyen szempontokat vennének alapul, tényleg kíváncsi lennék? Megjegyzem középiskolai tanárként az a tapasztalatom, hogy a diákoknak nem a testnevelés az ami frusztrációt okoz, hanem a matek és a nyelv. Csak érdekességként az idén 4 osztályból 22 tanulót fogok érettségiztetni gonosz testnevelőként TESTNEVELÉSBŐL. Esetleg őket is megkívánnák fosztani e lehetőségtől?
És még magamról a lélekbúvároknak: 45 éves vagyok egyetemet végzett kitüntetéssel gyógytestnevelés szakon, de a mai napig nem tudom elfelejteni a matematika tanárom által okozott lelki gyötrelmeimet, aki törvénytelenül és mégis megtehette nem engedett hármunkat írásbelizni, csak szóbelizni mert hülyék vagyunk a matekhoz. Végül egy nagy igazság ami nem öl meg az megerősít.
Ági
Márti
2009.03.25. 09:22:09
Szerintem nem kell leszedni a tornatanárokról a keresztvizet ÚGY NAGY ÁLTALÁNOSSÁGBAN. Nyilván vannak kivételek. Tudom, hogy vannak olyanok is akik itt élik ki hatalom utáni vágyukat. Ismertem ilyet én is. De én a tornatanárom által szerettem meg a röplabdát pl. Mind az ált. isk. mind a középiskolás tesi tanárom szerette, általuk én is. Ezotérikus beállítottságom által azt is ki merem jelenteni, hogy nincsenek véletlenek. Ha valakinek valamivel vagy valakivel meggyűlik a baja, azzal dolga van. Jó jó, tudom, ezt egy alsós-felsős gyereknek még nem igazán lehet megmagyarázni.
Más. Van egy kolléganőm, aki enyhén ért. fogy. gyerekeknek tanít testnevelést. Mi az igazi kihívás, ha nem ez?? Olyan gyerekek között, akik között még nagyobb a képességbeli eltérés minden szinten lehetetlenség osztályozni. Minden gyerek teljesen más!!! Aki kitalálta a testnevelés osztályozását, azt kárhoztatnám arra, hogy próbáljon meg reálisan osztályozni. Úgy, hogy abból minden gyerek és felnőtt értse, hogy az ő gyereke vagy maga a gyerek mire is képes. Szegény kolléganőm kinlódik amikor osztályozni kell, mert van olyan gyerek aki még elindulni sem hajlandó a testnevelés órára. Én tudom, hogy a kolléganőm keze is meg van kötve. Mindazonáltal próbálja a gyerekeknek minél kellemesebbé élvezetesebbé tenni a tornaórákat.
Marcsi
2009.03.24. 21:52:44
Én is pedagógus vagyok. Nem tesit tanítok, de a világon a legfontosabbnak a mozgást tartom, még a tanulásnál is fontosabbnak, mert hiszem, hogy az egészséghez kell a mozgás, a sport. Hiába lesz valaki professzor és nagyon okos ember, ha 50 évesen infarktust kap.
Szülőként nem csak a testnevelést nem osztályoznám, hanem a magyar irodalmat és semmilyen művészeti tantárgyet sem.
De soha semmilyen gúnyt nem engednék meg a pedagógusokkal szemben, ha osztályzás nélkül nem tudnak eredményt elérni. Nem könnyű. Senki nem tanított meg bennünket rá, és úgy érzem, hogy nagyon nehéz a gyerekek figyelmét fenntartani 45 percen keresztül. A tanulás erőfeszítéssel jár és mindig találnak a gyerekek valami kibúvót. 20-30 gyerekre odafigyelni, kívánságaikat kitalálni nem könnyű. A vágyaimat én is ki tudom fejezni, milyen legyen a jó iskola, de a megvalósítás már nem olyan egyszerű. Egy-két beszólás az órába és máris tönkremegy a legjobb, legnagyobb gonddal elkészített óravázlat megvalósítása is.
Sándor
2009.03.24. 21:48:50
Örülök a hírlevélnek, mert sokakat hozzászólásra késztetett. Ezek szerint van akiknek fontos iskolás korú gyermekeink fizikai állóképességének fejlesztése, egészséges életmódra nevelése. Én 1972-76-ig voltam gimnazista. Volt olyan tanév, amikor osztályozták a testnevelést, volt amikor nem. Értékelés mindíg volt. Pápán a Türr István Gimnáziumban Tóth József Tanár Úr mindegyik esetben jó hangulatú, de mégis egyértelmű követelményeken alapuló órákat (foglalkozásokat) tartott. Együtt örült velünk, ha saját magunk előző teljesítményéhez képest fejlődtünk. Hozzáállása ma is példaértékű számomra. Tanítványai között voltak országos bajnokok, de úgy érzem elsősorban nem ezért tartották kiemelkedően jó pedagógusnak. Pedagógusként dolgozom, de nem testnevelőként. Tapasztalatból tudom, hogy az általános iskolában tanító testnevelő tanárok elsődleges feladatként minden tanuló fizikai- és mozgásfejlesztését tartják fontosnak. A tömegsport, és a DSK foglalkozások célja nem megyei vagy országos csúcsok elérése, hanem sportolási lehetőség biztosítása a tanulók számára. Sajnos valóban egyre kevesebb pénzzel, lehetőséggel, "ép zuhanyrózsával"- de nem csökkenő pedagógiai lelkesedéssel.
Visszatérve a hírlevélre és a reagálásokra, úgy gondolom tisztázni kellene az általános és középiskolai testnevelés valamint a fejlesztő jellegű mozgásterápia céljai közti különbségeket. A végső cél azonos. Egészséges személyiségű gyermekek nevelése. A mozgás eszköz az ehhez vezető úton. Ne ellenfelek, hanem a cél érdekében összefogó társak legyenek a szülők, a tanárok, a gyerekek. "S rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk;és nem is kevés" Ui. A gyerekek szeretnek mozogni (bár nem mindenki ugyanazt és ugyanúgy.! )
Nóra
2009.03.24. 19:46:56
Én csak nagyszerű tapasztalatokat örömteli élményeket írhatok a mozgásterápiáról. Az én kisfiam a nem megfelelő orvosi hozzáértés miatt több fülműtéten esett át. Hála istennek a hallása nem károsodott. a mozgásán és és a térbeli tájékozódásánál rész-egész fogalomnál "kitűnt" valami nem az igazi. Elvittem egy remek szakemberhez akihez azóta is jár a kicsi. Szeptemberben lesz első osztályos és úgy érzem óriási segítséget kaptunk mert bátran tehetjük meg a lépéseket a tanulás útján. Biztosan állítom a figyelemzavar, hiperaktivitás tanulási zavarok mögött bizony gyakran áll szervi vagy egyéb észlelési stb. zavar.
Ildi
2009.03.24. 17:32:13
Azt hiszem, egyedül a sport az ami igazán megy a kisfiamnak. De az tény, hogy nem akarok elsportolót nevelni belole. Az iskolával kapcsolatosan nincsenek kellemes élményei, igaz elég nehéz eset, kapható minden csinytevésre, amit be is vállal. Én viszont ugy döntöttem, hogy minden sport tudásom átadom gyerekeimnek, és elárulhatom, hogy sikerélményt nyutj. Élmeny számunkra együtt sizni, korcsolyázni, kerékpározni, ez a közös tevékenység megközelebb hoz minket, meghittebbé teszi az együttlétünket és probálom kihasználni az alkalmakat, mert nemsokára kirepülnek a családi fészekből.
Gina
2009.03.24. 17:05:19
A sport fontos. HOgy mozogjon. Hogy ne hízzon el - figyeltétek hogy a legtöbb kisgyereken már 7 éves korban elkezdenek elrakódni a zsírpárnák? - Hogy erőt merítsen belőle. HOgy megtanulja mérni saját magát, mire képes, és mirvé válhat gyakorlással.
Voltunk antropológiai vizsgálaton, és mondta a felmérést készíítő tanár, az is fontos a gyereknek, hogy eredményes is legyen a sportban. HOgy ne csak a kispályán üldögéljen, hanem, hogy bent legyen a pályán.
Az a baj egyébként, hogy nagyon sok edző csak a pénzt látja a gyerekben. Tehát elmegy a gyerek az edzésre és ott szaladgál, játszik, de effektív magát a sportot nem gyakorolja, abban nem lesz jobb. tehát egy iskolai tornaórát kap az ember a méregdrága edzésen.
Ami azért luxus nem?
Melinda
2009.03.24. 16:42:13
Én még csak 15 éves vagyok... a tanulmányi eredményeimmel nincs semmi baj, most 8. félévkor 4, 87 voltam... De tesiből majdnem 3as!! Csak azért nem lettem 3as, mert az ofőm kikönyörögte a 4est a tanártól... nem vagyok rá büszke... Pedig igyekeztem megfelelni... 1000mes futást 5: 25 alatt futottam le, és 2est kaptam azért, mert volt aki 3: 30 alatt csinálta meg.. Ráad. volt 1 lány, aki csak 800 métert futott, és Ő IS KETTEST KAPOTT!!!
A mi tanárunk néha rendes, néha nem... Néha úgy beszél velünk nő létére, mint a kutyákkal szokás... "Mindig pofáztok, hogy nem megy! " Hasonlók... De én ettől független is szeretnék megfelelni neki... Pedig gűlölöm a tesit... Sokszor már előtte nap fáj a gyomrom, mert tesi lesz... Ez beteg, tudom, de nem tehetek róla... Az zavar, hogyha elrontok vmit, azt más is látja, és lehet, hogy nem a szemembe, de a hátammögött kinevet... És az ugyanúgy fáj, mert úgyis megtudom...
Ennyit szerettem volna...
Éva
2009.03.24. 12:19:12
Véleményem, mint szülőé
- a rajz, az ének, és a testnevelés feladata: hogy intelligens, művelt, művészeteket, és egészséges életet szerető és művelő embereket neveljen. Ez pedig szerintem kizárja az osztályozást….
Sikerélménye lehet egy gyereknek abból, hogy előadást tarthat pl. a barokk kor művészetéből, akár zenében, akár képzőművészetben…. (már ha megfelelő indíttatást kap hozzá, ez pedig immár a tanár és természetesen a szülő feladata) Testnevelésből lehet jó sok gólt rúgni, dobni, kecsesen zenére mozogni….
csupa öröm, minek ehhez jegy? (Ugye a mozgás jó esetben boldogsághormonokat szabadít fel, hát akkor nyomjuk le ezeket egy kettessel? ;D) És amúgy megette a fene azt a tanárt, aki csak a jegyekkel tud motiválni és a tantárgya felé érdeklődést kelteni.
Beatrix
2009.03.24. 11:55:14
Én egy 13 éves vívó lányka anyukája vagyok. Heti 5X 2-2, 5 órát tölt gyermekem a vívóteremben, hétvégén pedig verseny. Hétfőnként viszi az érmet (melyért keményen megdolgozott) megmutatni a testnevelőnek, aki megkérdezi: " Kitől kaptad kölcsön? " A véleményemet nem kell leírnom ügye? Nem rombolta le a csmetém önérzetét egy kicsit? vagy csak nekünk szülőknek feladatunk a gyerekek lelki megsegítése? ezek után nem tartom pedagógusnak az ilyen embert. Egy gyógypedagógus szülő
Noémi
2009.03.24. 11:14:48
Gyerekként nekem nem jelentettek gondot a torna órai feladatok, de az iskolás gyermekemnél igen. Már láttam kézilabda edzésen úszáson, és el tudom képzelni a mostani kötélmászását is, amit a tanár néni 3-asra értékelt. Ebből nálunk nincs tragédia, mert a tanító néni sem csinál belőle. Vannak jobbak és vannak rosszabbak, kb középen van a fiam... de soha nem a gyengeségek alapján ítélte meg a tanár és mi szülők sem! Sajnos tényleg vannak érdekes tanárok, de a tapasztalatom az, hogy mindenre van megoldás, csak nem szabad megállni az első véleménynél, ha az a gyermek számára nem megfelelő! Szerintem azért is vannak a nézeteltérések, mert nem mindig van jól elmondva a probléma, vagy féltjük a gyereket az esetleges "felnőtt megtorlástól". Jó indulattal és odafigyeléssel sok probléma kezelhető, és még valami... azért azok az emberek, akik a gyerekekkel foglalkoznak manapság nagyon sok ellenállásba ütköznek... kevés joguk van, pedig sok jó szakember van, aki "csak" tanítani akar!
Éva
2009.03.24. 10:36:59
Normális megfelelő követelmények szerint tornáztatni a gyerekeket helyes dolognak tartom.
Az én lányom dixlesziás és középsúlyos allergiás asthmás. Ugyan olyan teljesitményt vár el a gyerektől mind a teljesen egészséges gyerektől. Ugyan úgy lekell futnia a tizkört az udvaron mint az egészséges társainak. Kértem, hogy legyen tekintettel a gyerek állapotára azt válaszolta, hogy ilyen jellegű betegséggel is vannak élsportolók. A gyerek gyakorlatilag egész évben szinten tartó gyógyszerezésen van kiskorától kezdve, és nem tartozunk azok a szülők közé akik féltik a gyereket a mozgástól. Biciklizik, korcsályázik, görkorcsolyázik, de vannak idöszakok mikor a hegyre se tud felmenni gyalog nemhogy biciglivel. Szoktunk barlangászni is és már ott is előfordult, hogy nem birta a távot, pedig köztudott, hogy kifejezeten jót tesz ilyen tipusú betegeknek. Szerintem játékosabb torna órákra és nem komoly fizika terheléses órákra lenne szükség. Aki komolyan akar sportolni arra pedig megfelelő lehetőséget kellene az iskoláknak biztositani. Mielött elkezdenek a kedves tanárok vádaskodni nem ártana egy kicsit végig godolni, hogy lehet másfajta torna órát is csinálni. Még csak anyyit én sajnos nem olvastam az uszással kapcsolatos cikket de a nagyobbik lányomat aki félt a viztől ugy akarta a kedves tornatanár megtanitani úszni, hogy beledobta a mélyvizbe. Innentől nem hogy úszni nem tanult meg hanem még a víz közelébe se akart menni. Ugy, hogy kedves Tanárok nem ártana néha ha szembe néznének a modszereikkel, és magukba szállnának vagy legalábis arra gondolnának, hogy a jövő nemzedéke van a kezükre és tudásukra bizva. Tisztelet a kivételnek.
Orbánné
2009.03.24. 10:31:49
Én az a fajta anyuka vagyok aki szereti ösztönözni gyermekét és nem riadok vissza a bukfenctól fa mászástól és még sorolhatnám. Mindez lehet adódik abból is, hogy pedagógus vagyok, de ellenkezőjét is állíthatom nem voltam soha sem atléta típus én is kullogtam a futáson a hátsók között és nem voltak jó jegyeim sohasem testnevelésből. Viszont olyan családban nőttem fel ahol a nőknek is jutott bőven a fizikai munkából így tehát akareterőm az volt bőven. Ennek köszönhetőan mire a főiskolára kerültem már nagyon jó eredményeket értem el a testenvelés területén. És mindezt azért mert szeretem csinálni. Tehát én mai napig is példaként vagyok gyermekemnek aki nem restel fára mászni (75kg vagyok, bukfencezni, kezenállni és még sorolhatnám na persze van amit soha nem is szeretnék megcsinálni amit annak idején rám eröltettek pl. : felemás korlát teljesen feleslegesnek tartom ma is. Tehát én és a kislányom együtt mászunk, ugrálunk és szeretünk mozogni és szeritem ez a legfontosabb, hogy a gyerek is lássa, hogy mi is szeretünk tornázni mozogni.
Kis Virág
2009.03.24. 10:17:47
ÓÓÓÓ mi lenne szerencsétlen tornatanárokkal ha kivennék a kezükből a hatalom eszközét az osztályozás lehetöségét????
személyiségük csorbulna nagyon. és ök is olyan gyenge lelküvé válnának, mint amelyet a korábban beiró testnevelő tanár mások gyerekeiről irt.
De így is kerek a világ.. tolerálni kellene a másságot, és személyre szabottan tartani a testnevelésórákat, tudom több energia és nem fizetik meg öket, de aki nem szereti a munkáját szivvel -lélekkel csinálni az ne csinálja.
motiválni a kölyköket lehet másképpen is. és nem kell pszichomókusi végzettség hozzá, csak egy kis szeretet és odafigyelés. máris jobb lenne a világ!
volt egy időszak amikor felmerült törvényileg, hogy a testnevelést, mint készség tárgyat ne osztályozzák, 4gyerekem van, és mások történeteiből is azt hallottam ki, ettöl a gondolattól máris megbolondultak a testnevelötanárok...
szóval csak osztályozzanak, legyen szép napjuk! de könyörgöm legyenek tekintettel arra, hogy nem sportolókat- akik amugy is tele vannak belsö kényszerrel a jó teljesitményért - nem ilyenekkel foglalkoznak....
Halkan súgom, nehogy elkiabáljam, az én gyerekem 5. osztályos korában jutott el oda, hogy a tornaórán a futáson kivül résztvehet, elötte olyan erös aszthmás rohamai voltak, hogy teljes felmentésben volt része.. és a tanár gunyolta egyest adott neki, emberileg méltatlan volt a viselkedése... a gyerekem minden áron azt akarta kérjek neki a doktortól teljes felmentést.. aztán irtam a fiatal tanárúrnak egy levelet, melyben megkértem, hogy probálja a gyerekemet önmagához mérni, és biztatással több eredménye lesz, most kezdi a tornaórákat, elötte csak olyan testnevelésen vett részt, amiben sikerélményei voltak, játékos idegrendszerfejlesztő torna ahol sosem fulladt jól érezte magát, de nem a bukfenc és a fejenállás meg a sulypont emelkedés volt a lényeges elem.. söt egyáltalán nem az.
és a tanárúr elkezdett változni, a kisfiam sikerélményekkel jött haza, a tanárúr biztatta próbálja meg ujra ha olyan volt a feladat segitett neki sabada...
hát ilyen is van.. de az is lehet, hogy csak félnek a feljelentgetéstől, aki nem tanárverő asztaltboritó alkat az feljelent és nem tudhatja ki milyen anyagból van gyurva ha a gyermekét vélt vagy valós támadás éri az iskola részéről.. Van olyan pedagogus akit szüntelenül emlékeztetni kell, hogy a gyerek ilyen és ilyen, neki elég volt egyetlen levél.. És nagyon szerencsésnek tartom magam emiatt, mert egy iskola okozta görcsöt kiiktattunk a gyerekem életéből.
A nagyobbik lánykámnak addig kellett futnia mig a táv tart.. többször elájult, vittünk orvosi papirt, hogy elvegyük a kedvét a tanárnak ettöl a durva reakciótól és beszéltem vele, miért gondolja, hogy lógni akar a gyerekem miért kell általánositani, miért hasolnitja ahhoz aki a könyökkötésével is felmentést kért a futás alól-mert neki be kell keményiteni ahhoz, hogy tiszteljék-hát önmagát minösiti ezzel.. a z osztálytársak már látták, hogy rosszul van a futástól, - szóltak a tanárnak nem érdekelte öt, egészen addig amig ájultanlefeküdt.. Ráadásul intenziven edzésre jár, nem a lógás jellemzö rá, de ha tizenéves ráhuzzák a dobozt a gyerekekre bünöző lógos alkat.
Az edzője miért képes elfogadni, hogy fut ameddig birja, de az ájulás elötti pillanatban megáll... a tesitanár miért nem képes ezt elfogadni? hja ahhoz meg kéne ismerni a gyereket.
nem pedig korosztály szerint skatulyázni..
Az én általános tornaórai élményeim sem voltak a kellemes emlékek közé sorolandók, üvöltött a tesi tanár durva agressziv volt. De ez is csak addig tartott amig édesanyám felkereste.. Onnatól kezdve lettek változások megtanitott kötelet mászni szekrényt ugrani és olyan kedvet csinált ehhez, hogy külön is eljártam egyesületbe szertornázni
Nekik is van fogadóórájuk ha nincs igényelni kell, vagy telefonon elkapni öket, és a szülői személyes beszélgetés, sokat segíthet, a gyerekünkön, és a tesitanáron is, mert látja, hogy nekünk ez is fontos a dyslexes kölyköknek méginkább, mert van a tematikában olyan ami segiti öket mint mozgásfejlesztéss az agyára is hat, és testnevelés oktatása ellenére igazi pedagogusnak tekintjük öket, elismerjük a munkájukat.. Szóval hatni kell rájuk nekünk is szeretettel.. Ettöl függetlenül nekik akkor is be kell tartania a standerdeket a különböző méréseket elvégezni, de remélhetöleg és nekem bejött, toleránsabban emberiesebben viselkedik a gyerekemmel.
Szükségünk van egymásra, próbáljuk meg együttélhetöbbé tenni a iskolai tesi órákat.
odáig nem is megyek el, hogy problémás macerás gyereket kivánjak egy egyszerű pedagogusnak bármelyiknek is, hogy megtapasztalhassák mennyire másképpen müködik egy ilyen gyerek, mint az átlagos normális osztálytársai..
De ha rajtam állna szívesen beiktatnék hosszú gyakorlati idöket a pethő intézet foglalkozásaira, vagy a mozgásközpontba hogy tanuljanak kicsit és másképp szemléljék a világban élő gyerekeket.
Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy mi szülök itt mit irogatunk annyit számit, hogy megnyugszom másnak is van hasonló problémája nem vagyok egyedül bár ez nem vigasztal és ettöl még az én problémám probléma marad, mert azok akiknek ezen el kellene erősen gondolkodniuk, azok ide nem járnak olvasni..
Szántai Pál
2009.03.24. 09:51:43
Én a középiskolában jó sportoló voltam. A mai napig teniszezek, asztaliteniszezek, súlyzózok, spiningelek. Szerettem volna, ha a fiaim is sportolnának. A nagyobb fiam kiskorában több éven keresztül karatézott, majd birkózott. Mindkettőt abbahagyta, mivel az edzéseken nem a sport dominált, hanem a nagyobb fiúk kifejezetten fájdalmat akartak okozni a kisebbeknek. A kisebb fiam is ugyanezt az utat járta végig. Nála a mozgásra azért lett volna nagyon szükség, mert a diszlexiával mozgáskoordinációs problémák is felmerültek. Fenti sportok azért lettek volna nagyon hasznosak, mert mindkét sportágnak lételeme a koordinált mozgás. Így sportágat kellett váltani. maradt az úszás. Ez azonban természetesen nem hozta a szükséges eredményt. Ezt egészítem ki szabadidőmben azzal, hogy birkózok a fiaimmal. Ezek a játékos küzdelmek hihetetlen jó hangulatban zajlanak, és jól fejlesztik a mozgáskoordinációt. A másik házilagos megoldást egy véletlen hozta. Ahol dolgozom, minden dolgozó kapott az ülőmunka káros hatásainak kiküszöbölésére egy gumiból készült párnát, melyre ráülve folyamatosan mozognunk kell, hogy egyensúlyban maradjunk rajta. Ezt a párnát hazavittem és megkértem a fiamat, hogy álljon rá és próbálja megtartani az egyensúlyát. A gyereknek állandó mozgásban van minden testrésze, hogy meg tudjon maradni állva rajta.
Azóta ezzel gyakorol, és szinte elmul a koordinációs problémája.
Mónika
2009.03.24. 09:42:38
Az egykori tájfutó-világbajnokkal, Monspart Saroltával hallgattam egy a beszélgetést a múlt héten, melyben egy aranyos és sajnos lehet, hogy az igazsághoz közeálló mondatban foglalta össze a mai helyzetet:
" Beteg, mozogni nem akaró, nem tudó lexikonokat nevelünk... "
Szerintem ezen a területn is alapvető a szülői hozzáállás, hiszen ha a TV és PC előtti tespedésre neveljük gyerekeinket, bizony megoldhatatlan a heti 1-2 testnevelés órában a mozgásra való igény kialakítása.
Zita
2009.03.24. 09:14:04
A testmozgást, a különböző kézségek, tehetségek fejlesztését, nevelését (zene, rajz, stb. ) ugyanolyan fontosnak tartom, mint a matekot, történelmet. Méginkább, amíóta a diszlexiás lányommal foglalkozom. Habár abszolut antitalentum a testmozgáshoz, kitartóan vittem mindenfajta edzésre, ami a városban adott. Ha valami nem tetszett, a következő iskolaévben váltottunk. Idővel le is ragadtunk a szertornánál. Soha nem is volt célunk bármilyen versenyeredményt elérni, észrevétlenül "ismételte" a kezdő csoportokat, míg nem került egy fiatalabb gyerekekből álló csoportba. Mivel nem a kítűnés volt a fő cél, hanem a testedzés, jól érezte magát, élvezte. Idővel, kitartással pedig mégiscsak ragadt rá nagyon sok minden. Most a középiskolában ő a legjobb testnevelésből, nagyon büszke rá.
Nem akartam, hogy gyermekeim azt érezzék, hogy az osztályzatért járnak iskolába. Mindig megpróbáltam megmagyarázni, hogy a tanulás a lényeg, amit ők maguk elsajátítanak, saját maguknak, saját magukon dolgoznak. Ha ezt megértik, talán a tanulással kapcsolatos nehézségeket is könnyebben veszik. Ha nem is értik ebben a korban, ha ebben a zavaros időkben nem is mindig igaz, a sok ismétlés, a kitartás talán mégis segít, hogy tudatosuljon a tanulás fontossága. A másik, amit szajkózni szoktam nekik, hogy soha nem lesz könnyebb dolguk, mint amíg tanulhatnak.
Czabuláné Nagy Andrea
2009.03.24. 09:09:22
www. afeny. hu oldalon van a mozgás és a tanulás összefüggéséről sok érdekes dolog.
Érdemes megnézni.
titi
2009.03.24. 07:27:13
szerintem sincs sok értelme osztályozni:
-tök mindegy, hogy a bukfencre 4-est, vagy ötöst kap valaki
-kötélre mászni: kérdem minek?? Nálunk az osztályban jó sportoló gyerek is képtelen votl felmászni, valahogy nem ugrott be neki. Hányast kéne neki adni? 1-est??
-Én jól sportoltam, de a kilabda dobáshoz közöm nem volt?
Mit csinálnak most ilyenkor, ha osztályozni kell?
Kap valaki 1-est, ha átesik a szekrényen? Vagy az igyekezetet osztályozzuk? Akkor az igazságos?
Vagy én azért kaptam 4-es, ötöst, mert amúgy is kitünő voltam, hogy néz ki, ha tesiből 3as leszek???
Ennek szerintem sincs értelmie
Aminek értelme lenne TÖMEGSPORT AZ ISKOLÁKBAN. Ki miben tehetséges, azt mozogja. Az én gyerekeimnél is van ilyen. Aki szeret labdázni az labdázik, akinek köze nincs a focihoz, az sorveresenyekben ügyeskedik.
És lehet, hogy így is megszereti a mozgást, mert nem erőltetik, hogy a duci kislány lógjon a kötélen, vagy átugorja a szekrényt. /amin átlagosan az én időmben az osztályóbl 4-en átestek, vagy megálltak előtte, mert féltek/ Gondolom ŐK nem szerették meg a sportot.
Igaz, hogy a rendszert is lehet hibáztatni, hogy nincs öltöző, nincs víz, stb. Mi még lépcsőtfutottunk, /heti egyszer tornaterem hiáynában/, vagy a hóban rohangáltunk tornaórán.
Egy jó pedagógus kitalálja, hogy mivel lehet a gyerekkel megszerettetni a mozgást. Akár kell osztályozni, akár nem. Nem ez a lényege a dolognak, de nem hiszem, hogy ez lenne a felhózó erő.
Középiskolai testnevelő
2009.03.24. 06:32:33
Az iskolai testnevelés osztályozásáról
Az osztályozás erőfeszítésekre sarkall, az erőfeszítések elismerése pedig örömet okoz a gyerekeknek. Mindkettőre igen nagy szükségük van. Nem igaz tehát, hogy az osztályzatoknak való megfelelés vágya kizárja az örömöt a testnevelés órákról. A pedagógiai értékelés (amelynek egyik világszerte bevált eszköze az osztályozás) pedagógiai módszertani kérdés. Leírni, hogy testnevelés ne osztályozzuk, annyit jelent, hogy semmibe veszik szakmaiságunkat, mint ha nem volna képesítésünk a tanári munkára. E megalázó. Az osztályozás köztudottan jobb teljesítményre sarkallja a gyerekeket. Nem ismeri a fiatal korosztályt az, aki ezt a motiváló erőt kiiktatandónak és kiiktathatónak tartja. A jobb teljesítmény nyilvánvalóan nem érhető el erőfeszítések nélkül. Erre pedig épp a testnevelés órákon van égetően szüksége a fiataloknak, akiknek egészségi állapota aggasztóvá vált az utóbbi években. Az osztályozásban esetleg elkövetett pedagógiai hibák ellen, nem az osztályozás megszüntetésével, hanem a pedagógusképzés és -továbbképzés javításával, valamint a szakmai munka ellenőrzésével kell fellépni. Éppen ezért ne avatkozzék újra olyan szakmai ügyekbe, amelyeket elfogult egyoldalúsággal ítélt meg.
Hogyan lehetne aktív részvételre rábírni a diákokat, mit lehetne tenni a testnevelőnek, ha a tanuló nem csinál semmit?
Úgy gondolom rossz elképzelés, hogy a versenyhelyzetet és a teljesítménykényszert ki akarják venni a testnevelésből, mivel az iskola így nem az életre neveli a diákokat.
Ha nincs osztályzás, semmi sem fogja arra ösztönözni őket, hogy bejárjanak órára.
Közhely ma már, hogy e – sajnos meglehetősen csekély óraszámú – foglalkozások elsődleges célja az, hogy megszerettesse a mozgást a gyerekekkel, kialakítsa bennük a rendszeres sportolásra való igényt. Szórakoztató, sikerélményt nyújtó, szerethető tevékenységeken keresztül.
Amihez sajnos semmiféle anyagi lehetőséget nem kapunk és ezzel a ténnyel nap, mint nap szembesülünk, és szembesülnünk kell.
Aki egyszer is látta, érezte, hogy a megfelelő mosakodási lehetőségek hiányában (az iskolában, a testnevelés öltözőben egy vízköves, csöpögő csapú mosdó, két rozsdás tusfej jut húsz, harmincanyányi lányra, felnőtt fiúra).
Ameddig nem teremtjük meg a feltételeket az öltözéshez és mosdáshoz megfelelő körülményekkel, addig nem beszélhetünk a testnevelés órai osztályozásának fontosságáról, mert ennél sokkal, de sokkal fontosabb dolgok vannak.
Magyar Bálint azt várta, hogy a testnevelés, a sportolás öröm legyen a diákok számára, és bővüljön a lehetőségek köre, a testnevelés ne csupán a zsámolyról, a svédszekrényről szóljon.
Igen ez nagyon szép lenne!!!
Én is szívesen tartanék a lányoknak aerobikot tükrös teremben, használnék órán fitballt, erősíteném e gyerekeket egy olyan edzőteremben, ahol modern erősítőgépek lennének. Szerintem a legnagyobb örömöt a tanulóknak egy edzőterem jelentené, amiben kb 5-10 szobabicikli, taposógép, futópad, evezőpad, multifunkcionális kondigép, sztep padok.
Egy asztalitenisz terem kialakítása, ami kapcsolódhatna egy szórakoztató helységhez, ahol beszélgethetnének, sakkozhatnának, kártyázhatnának.
Csak sajnos a testnevelő akarata nagyon kevés.
Egyre több a túlsúlyos, egészségtelenül mozgáshiányos életmódra szokott, szoktatott gyerek. Ma már nem osztályonként 1-2 diák, hanem szélsőséges esetben a tanulók egyharmada tartozik ebbe a körbe.
A testnevelés óra nem elegendő ahhoz, hogy megelőzzük a megváltozott életmódból és a nem megfelelő táplálkozási szokásokból származó túlsúlyosságot, de elindíthatjuk a tanulóinkat valamilyen helyes, követendő úton!!!!
Sajnos a magyar iskolák komoly százalékában ma nem a tornaosztályzat, hanem a tornaterem miatt fáj a tantestület feje. A hazai tantervben eleve nagyon kevés tanóra jut a testnevelésre, és egyáltalán nincsen hagyománya a nem versenyszerű, egyszerűen kikapcsolódást nyújtó sportolásnak.
Sok iskolában alig van olyan diák, aki tanítás után az iskolában rúgja a labdát vagy hétvégenként a többiekkel, túrázik, sportol.
Egyszóval az "örömszerző" testnevelés iskolai hagyományának megteremtése ma még máson is múlik, mint az osztályzás eltörlésén.
Igaz persze, hogy éppen az volna a csoda, ha a testnevelés dolgában nem úgy működne a magyar iskola, mint bármi másban. Hiszen ahhoz valódi közösségi intézménynek, találkozási pontnak kellene lennie, hogy a gyereknek eszébe jusson délután ott maradni focizni, a szülőnek pedig fontos legyen, hogy ő is ott szurkoljon a meccsen. Nálunk az iskola inkább hatóság, mint civil szervező erő.
Érdemes azért a testnevelés osztályzásáról egy-két véleményt, hozzászólást elolvasni.
Avagy kell-e a bukfenc az érvényesüléshez?
" Na, de kérdem én, mit tesz az az egyébként is lehetetlen helyzetben lévő tesitanár, aki már rég nem nádpálcával csak az elcsukló hangjával igyekszik rendet tartani, miközben a hot-dogon, hamburgeren, szirupos üdítőkön, savóból turbózott, egészségesnek álcázott italokon, édességeken hizlalt ifjúságunk felnőtt méretű alsósai fityiszt mutogatva lobogtatják a felmentésüket, vagy orvosi igazolásukat, nehogy meg kelljen mozdulni egy cseppet?! ?! ?
Amikor sikk lógni a tornaórákról, mert ki az a hülye, aki megpróbálja felhúzni magát a kötélen, amikor van lift is, ugye? Minek emelni, amikor feltalálták a targoncát, minek futni, amikor apa elvisz kocsival, és különben is, ami kell, azt letöltöm a netről, vagy megrendelem telefonon, mert már elmenni is lusta vagyok érte...
Ezt akarjuk elérni? És pár év múlva vakarni akarjuk a fejünket, hogy megint meggondolatlanul beleugrottunk egy kísérletbe, minden komolyabb szakmai egyeztetés nélkül? Nem szabad azt a burkolt információt közvetíteni, hogy munka nélkül is lehet eredményt elérni. Az a cél, hogy a gyermekek komoly munka elvégzésével tapasztalják meg a sikert. Kétélű dolog azzal ámítani a közvéleményt, hogy a gyermekeink általában véve túlterheltek, és ezzel a megállapítással például a lexikális tudás fontosságát, megpróbáljuk csökkenteni.
Megfelelõ lexikális tudás nélkül nem lehet valaki alkotó, gondolkodó ember. Igenis, meg kell adni a gyermekeknek a munkával elért siker örömét.
Lakosságunk 6–18 év közötti korosztálya mintegy 1. 5 millióra tehető. Az ifjúság egészségének, életvitelének orvosi vizsgálatokon nyugvó elemzése vészhelyzetet jelez már évek óta.
Napjainkban a hazai oktatás tartalmi és szerkezeti átalakításának időszakát éljük. A folyamat nem hagyja érintetlenül az iskolai sport kérdéseit sem. A nevelésben és képzésben betöltött kiemelt szerepének további elismerését jelenti, hogy a testnevelés helyet kapott a középiskolai érettségi tantárgyak sorában.
Felmerül a kérdés, hogy lehet egy érettségi tantárgyat nem osztályozni!!!!!!!!!
A tanulók foglalkoztatása, az érettségire való felkészítés, a testnevelő tanártól is felelősségteljes, következetes, tervszerű munkát igényel, amihez szerintem szükséges megfelelő követelményrendszer és osztályzás.
Megszületett a jelenleg érvényben lévő testnevelés érettségi vizsga követelményrendszere és vizsgaleírása, amit nem az utolsó két évben 11-12 évfolyamon kell értékelni.
A testnevelés érettségi vizsga bevezetésének indoklása
Napjainkban, mikor a fiatalok testi-lelki egészsége a mozgásszegény életmód következtében romló tendenciát mutat, feltétlenül kívánatos és örvendetes tény, hogy a testnevelés bekerült a választható érettségi tárgyak közé. A választási lehetőség megerősíti a tantárgy fontosságát, és a tanulók számára is a testnevelés egyenrangúságát igazolja. A testnevelés tantárgy ezzel a lehetőséggel rendeleti szinten is elfoglalja azt a helyet a tárgyak rangsorában, amely jelentőségénél fogva már régen megillette volna.
Mind maga a testnevelés tantárgy, továbbá az érettségi vizsga rangja, jelentősége semmiben nem marad el a többi közismereti tárgy értékétől. A tantárgy olyan speciális, csak a testnevelés által képviselt értékeket hordoz és képvisel, amelyek magas szintű elméleti és gyakorlati elsajátítása, életmódba beépítése minden fiatal részére élkülözhetetlen.
Ugyanakkor azt látjuk, hogy a testnevelés szerepe nem eléggé elismert a gyakorlatban. A gyerekek fizikai állapotára fordítható óraszámot az iskolákban nem növeljük, hanem csökkentjük. A mai korban ugyanakkor kezdenek eltűnni azok a fizikai tevékenységek, amik teljesen hétköznapiak voltak régen. A fiatalok nem járnak a grundra, a rétre, a fizikai ellenálló képességük hihetetlen mértékben csökken.
A más tantárgyakat tanító tanárokban még mindig él az a tévhit, hogy a testnevelő tanár legfőbb feladata a gyerekek fegyelmezése. Ez teljesen hibás gondolat. Minden testnevelő tanár egyben pedagógus is, a munkájába beletartozik tudásának az átadása és a nevelés is, de egyben a test és a lélek fejlesztése, nevelése is.
Az azonban biztos, hogy a testnevelő óráknak van feszültség-levezető szerepük.
Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban tíz évvel magasabb a várható életkor, mint Magyarországon, holott az az életforma sem nyugalmasabb. Egy menedzser tudja, hogy nem csak a fizikai fittség érdekében kell futnia, hanem hogy kikapcsolódjon, felfrissítse az agyát, mert utána sokkal jobban tud dolgozni. A gyerekeknél is hasznos volna, ha minden három óra után beiktatnánk egy testnevelés órát. Mi, felnőttek is észrevesszük, hogy két óra után kezd a figyelmünk lankadni. A gyerekeknél ez még gyorsabban következik be. Ha kirohangálják magukat, felfrissülnek, kitisztul az agyuk, sokkal jobban tudnak figyelni. Hatékonyabbá válna a többi tantárgy oktatása is.
„Mert örök igazság, hogy ép lélek csak ép
testben lakik, különösen az újabb társadalmi
viszonyoknál fogva föltétlenül szükséges, hogy
az iskolákban a test épségének fenntartására,
a testi erő edzésére szintén kiváló figyelem
fordíttassék. ”
Eötvös József
Európában a testnevelési órák heti óraszámai ma már a magyar átlag fölött állnak.
A testnevelés az a műveltségi terület, amelynél az értékelés alapját elsősorban a (fel) mért adatok képezik. A stopperóra, a mérőszalag, a különböző mérőeszközök és eljárások adekvát teljesítménymérést tesznek lehetővé. Az így nyert adatok jó kiindulópontul szolgálnak az önfejlődés nyomon követésére. Tulajdonképpen – szögezik le – a testnevelés az egyetlen műveltségi terület, ahol közvetlen mód nyílik arra, hogy a tanár a tanuló önmagához képest mért teljesítményét objektíven mérje.
Engem még mindig egy kérdés foglalkoztat igazán!
Nem tudja, hogy a testnevelés érettségi tantárgy, amire komoly értékelési rendszer segítségével kell felkészülni????
Érdekes lenne, ha pl. matematikából is csak 11-12 évfolyamon kezdenének el osztályozni. Nekem meggyőződésem, hogy a matematikára sem született mindenki. Matematikából sem lehet mindenki ötös, mindenki tehetséges.
Akkor miért a testnevelést nem kellene teljesítményhez mérni!!!!!!
Középiskolai testnevelő
2009.03.24. 06:06:30
Egyszerűen felháborító ez az írás!!!
Nem tudom van e fogalma arról, hogy a testnevelés, és nem tornaóra érettségi tantárgy!!!
Érdekes lenne, anélkül érettségiztetni, ha nem osztályoznánk!
Nem gondolom, hogy pár megkeseredett gyenge fizikumú és lelkű ember miatt el kellene venni a mozgás, a jegyszerzés örömét pont azoktól, akik mondjuk a testnevelés órán teljesednek ki, nem a magyar, vagy történelem órán.
Tapasztalatom szerint a diszgráfiás, diszlexiás tanítványaim nagy része kimagasló teljesítményű testnevelésből.
Testneveléshez való nem értését, már máskor is kifejtette, levelemre sem reagált, amiben leírtam szakmailag mennyire hibás, amit megjelentetett hírlevelében. (úszásról volt szó)
Szerintem mindenki maradjon meg a kaptafánál, amihez ért.
Nem beszélve arról, ha egy általános, vagy középiskolában megnézi a tantárgyi átlagokat, az informatika mellett a testnevelés jegyek vetekednek egymással a legjobb tanulmányi helyen!
Ha egy kicsit tájékozottabb lenne, tudná, hogy aki megbukik testnevelésből, az egész évben nem jár be órára, és nem tudja teljesíteni az alap követelményeket. Aki bármihez hozzákezd 1 osztályzatot nem kaphat. Illetve a tanulót mindig saját képességeihez mérten kell osztályozni. Ez a differenciálás lehetővé teszi, hogy egy kövér, nagy testű gyerektől az ember nem vár el olyan dolgokat, ami a fizikai adottságaiból adódóan lehetetlenség. De pont ők azok, akiket a legnagyobb sikerhez lehet segíteni, megfelelő türelemmel, motivációval. Olyan sikerélményhez juthatnak a testnevelés órán, amit az élet más területén is alkalmazhatnak. Ha rájön, hogy sikere van, annak ellenére, hogy nem ideálisak az adottságai, úgy érzi, hogy ez az élet más területén is lehetséges. Önbizalmat kap. És ennek azért az osztályzásnak is lehet szerepe.
Kaphat két tanuló 5 jegyet ugyanarra a feladatra, annak ellenére, hogy a bemutatásban különbségek vannak.
Nem igaz tehát, hogy az osztályzatoknak való megfelelés vágya kizárja az örömöt a testnevelés órákról.
Megszégyeníteni egy tanulót a mai világban???
Másnap ügyvédekkel jönnének a szülők az iskolába és tennék e feljelentést.
Nem osztályozni?
Kíváncsi lennék mivel venne rá egy 15-20 éves tanulót arra, hogy felszerelést hozzon, átöltözzön és részt vegyen az órán. Már nem az a világ van, mint régen, hogy örültünk, ha játékóra volt testnevelés órán.
Már a tanulók nagy része játszani, mozogni sem szeret, hiszen mindig számítógép előtt ülnek, vagy csavarognak. Ki kell mondani ellustulnak. Maguktól semmit nem csinálnak. De ez a szülői példa is otthon.
Látszik nincs benne a mai iskolai életbe.
Azért, mert valakinek rossz élményei, mondjuk ki rossz testnevelői voltak, nem kell egy életre általánosítani. Nem az osztályzás tehet erről.
Tisztelettel egy középiskolai testnevelő, akinek a városában mindennapos testnevelés van, ami él virul és remélhetőleg ezáltal egészségesebb embereket nevelhetünk és mellesleg osztályozzuk is őket és soha nem lázadtak ellene.
gyöngy
2009.03.24. 05:53:40
Pedagógus vagyok, bár nem testnevelő. Kollégáim közül nem ismerek olyat, aki azért buktatna meg vkit tesiből, mert ügyetlen (én sem voltam annak idején az az ideális tanuló egy testnevelő tanár számára). De készségtárgyból hallottam már olyat, hogy megbukott valaki, ugyanis nem volt hajlandó készülni órára, nem vett részt a közös gyakorlatokban, nem tett még kísérletet sem arra, hogy fejlődjön. A hozzáállása elégtelen. Úgy tartom igazságosnak, hogy mielőtt szörnyülködünk, hogy lám, milyen pedagógusok vannak, nézzük meg a másik oldalt is. Persze egy félévi jegynek gondolom több előzménye van, és magam is helyesebbnek tartanám, ha készségtárgyakat az örömért végeznék a gyerekek, a mozgás öröméért, az együtt éneklés öröméért, stb. Nem pedig teljesítménykényszerből, amit a pedagóguson keresztül a NAT kényszerít rájuk...
|
|
